Purgstaller
József (Palotai), filozofiai iró, piarista rendfőnök, szül.
Kőszegen 1806 jun. 26., megh. Budán 1867 ápr. 11-én. 1822. a kegyesrendbe
lépvén két évet mint újonc Privigyén töltött. Az 1824-25. évben kezdte meg a
tanítást Temesváron. Elvégezvén Kolozsváron a bölcseleti tanfolyamot,
filozofiai doktorrá, később pedig hitdoktorrá lett. 1829. pappá szenteltetvén,
egy ideig a pesti elemi iskolában tanított; 1832. a budai gimnáziumhoz
helyeztetett át. Három évi tanárkodás után Vácra küldték bölcselettanárnak. Itteni
tartózkodása idején irta a Bölcselet elemei címü művét két kötetben (1843). E
munka alapján 1844 dec. 24. a m. tud. akadémia tagjává választották. 1846.
jelent meg új átdolgozásban a Lélektan, továbbá az Ész- és ismerettan, 1847. az
Erkölcs- és vallástan, azután a Bölcsészet története címü munkája, melyet az
akadémia 100 arannyal, egy másik bölcseleti kérdés megfejtését pedig 50
arannyal jutalmazta és egyúttal rendes tagnak választotta meg. 1847. a
nagykanizsai ház főnökévé és a kir. tanítóképző igazgatójává lett. 1848. a
pesti egyetemen elnyerte a bölcseleti tanszéket, s ugyanazon év szept.-ben
rendfőnöknek választották. A szabadságharcban való részvét miatt azonban
megfosztatott tanszékétől és rendfőnöki tisztétől, sőt szabadságát is
elvesztette egy időre. Kiszabadulván a börtönből, 1849-50. Óvárott, a következő
két évben pedig Mernyén tartózkodott mint rendi számvevő. Erre ismét a tanári
pályára lépett s két évig Szegeden, ugyanannyi ideig Temesváron működött. 1858.
másodszor választották meg rendfőnöknek. Midőn a kormány 1862. felállította a
tanárvizsgáló bizottságot, őt nevezte ki első elnöknek. 1864. a
Ferenc-József-renddel tüntették ki. 1865. pedig a bécsi egyetem választotta meg
tiszteleti tagjának.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|