Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pusztaszer... ----

Magyar Magyar Német Német
Pusztaszer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pusztaszer

vagy csupán Szer. Magyarországban az első országgyülés helye. Árpád és vitézei ugyanis - a Névtelen szerint (40. fej.) - Zalánon Alpáron győzvén, a Körtvélytó (l. o.) mocsarához jöttek s 34 napig ott, a Gyümölcsény-erdő mellett maradtak. «És azon helyen a vezér és nemesei megállapíták az ország minden igazát, miképen szolgáljanak a vezérnek és előkelőinek, vagy miképen tegyenek törvényt minden elkövetett vétekről. S ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helyeket ajándékoza minden lakossal együtt. És azt a helyet, hol mindezeket elrendezték vala, a magyarok tulajdon nyelvükön Szernek nevezték, mivelhogy ott vették szerbe az ország minden dolgát.» Szer vidékén azután Ond népe telepedett le (896?). A hét vezérnek megfelelően P. határában hét nagy halom emelkedik. A nagy esemény emlékére a hely Árpád-kori birtokosai megalapították a Boldogságos Szűz Mária P.-i apátságát a bencések számára, ami jóval 1233 előtt történt. Birtokosai ez időben az Ondtól származott Kalánok voltak, kik közül Nánának 1256 okt. 30. IV. Béla megengedte, hogy - gyermektelen lévén - monostora javára ősi és szerzett joszágairól szabadon rendelkezhessék. 1274 után okleveleink nem szólnak ez apátságról, mely valószinüleg tűzvésznek esett áldozatul. Kalán nemzetsége a szeri Pósákban fiu-ágon kihalván, Mátyás király 1475. Szer mezőváros egyik felét Országh Mihálynak, a másikat pedig Ungor Jánosnak adta. 1526. e mezőváros elpusztult, de ismét felépült s több birtokos közt oszlott meg; 1637 táján kellett végkép elpusztulnia, mert ezentúl mindig P.-nek nevezik. 1669. a kecskeméti lakosok szerezték meg s azóta Kecskeméthez tartozott; 1726. azonban itélet útján a királyi kincstár foglalta el s azt III. Károly 1733 dec. 4. Erdődy György grófnak adta, kinek utódai 1803 jan. 3. a rajta levő terhekkel együtt eladták a Pallavicini őgrófoknak, a mai tulajdonosoknak. Az apátság romjai a P.-i majortól északkeletre ma is láthatók. Göndöcs Benedek P.-i címzetes apát s Rómer Flóris e romok közt 1882 ápr. 28-tól máj. 5-ig próbaásatásokat rendezett, aminek eredménye az apátsági templom és monostor alapjának föltárása volt. S mivel a néphagyomány szerint éppen ott volt az első országgyülés, Göndöcs a képviselőház 1882 máj. 13-iki ülés elé emlékiratot terjesztett a templom stilszerü fölépítése, környékének parkolása s egy magyar panteon fölállítása iránt. 1896 jun. 27. a millenniumi emlékmű (panteon) alapkövét tették le nagy ünnepéllyel. Pallavicini őrgróf az emlékmű elhelyezésére 80 hold földet ajándékozott. Csongrád vármegye a nevezett napon itt tartotta ezredévi díszközgyülését.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is