Putbus
német hercegi és grófi család, a Rügen sziget fejedelmi
házának egyik mellékága, mely eredetét I. Stoislavra (1193) viszi vissza. Ennek
unokája, Borante, az 1249-iki örökségi egyességben kapta 15 faluval s egyéb
birtokokkal Podebusk vagy P. várát, melyről magát nevezni kezdte; utódai 1483
óta a dán, vagy Pridbor- és a rügeni, vagy Valdemár-ágra szakadtak, s ez az
utóbbi 1704. kihalt. Az öröklő dán ágat 1727. német birodalmi grófságra, P.
Móric Ulrik grófot pedig 1731. svéd grófságra emelték. A svéd király 1807. P.
Malte Vilmos grófot s utódait előszülöttségi joggal örökös herceggé tette, s
ezt a méltóságot 1817. a porosz király is megerősítette, s a családnak a fenség
címet adományozta. P. Malte Vilmos herceg (szül. 1783 aug. 1.) gyalogsági
tábornok. 1839. új hitbizományi okmányt állított ki, amelyben, mivel egyetlen
fia még előtte meghalt, öccse pedig, Móric Károly (szül. 1785., megh. 1858) az
örökösödésről lemondott, jogait és méltóságát legidősebb leányának második
fiára, Malte Vilmosra, Wylich és Lottum grófjára ruházta. Midőn tehát P. Malte
Vilmos herceg 1854 szept. 26. meghalt, előbb neje, s ennek halála után (1860
szept. 27.) unokája, Malte Vilmos (szül. 1833 ápr. 16.) követte a hercegségben,
s azóta ő a P.-család feje. Birtokai a Spyker uradalommal együtt 330 km2
területüek, 15 000 lak., akik 120 jószágra (köztük 45 falu) vannak elosztva. V.
ö. Loebe V., Mittheilungen zur Genealogie und Gesch. des Hauses P. (Putbus
1895).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|