Puy-De-Dôme

(ejtsd: püi dö dóm), 1. vulkáni hegy, 1465 m. magas, Franciaországban a róla elnevezett départementban, É. sz. 45°46"28"" és a párisi K. h. 0°37"41"" alatt, obszervatoriummal és csúcsán régi római épületek maradványaival. V. ö. Tillion, Le P. (1876). - 2. P., département Franciaországban Allier, Loire, Haute-Loire, Cantal, Correze és Creuse között, 7950 km² területtel, (1891) 564 266, egy km²-re 71 lak. Felülete, a Limagne nevü szép síkságot kivéve, vulkáni, köves, hegyes vidék; DNy-on van a legtöbb és legmagasabb csúcs, vannak a legkietlenebb vidékek, számos 800-1200 m.-nyi átlagos magasságu kráterheggyel. D-en a Mont-Dore-csoportban van a Puy-de-Sancy (1886 m.) Közép-Franciaország legmagasabb hegycsúcsa, ettől É-ra emelkedik a Puy-l"Aiguiller (1547 m.) és mások. A Mont-Dore-csoporttól DK-re van a Mont du Luguet (1555 m.), É-on pedig a P., ÉK-en határául szolgálnak a Bois-Noirs a Puy-deMontoncel (1292 m.) csúccsal, K-en pedig a Monts-du-Forez, Pierresur-Haute (1640 m.) és a Puy-de-Loire (1232 m.) csúcsokkal. Ardesnál, a Couze mellett, láthatók a legszebb, 23-26 m. magas bazalt-oszlopsorok. A legjelentékenyebb folyója az Allier, amely balról az Alagnont, Couzet, Crouset, Couset, Veyret (Monne mellékvizzel) és Morgest, jobbról pedig a Doret (a Doloreral); a többi kis vizei a Cher, illetőleg a Dordogne környékéhez tartoznak. Az éghajlat nagyon változó. A hegyeket nagyobbára bükk- és tölgyerdők takarják; csúcsaikon a hó 6-7 hónapig is megmarad. A síkon és a folyóvölgyekben a mezőgazdaság virágzik és búzát (1892-ben 55 000 ha.-on 1 155 000 hl.), árpát (330 000 hl.), zabot (805 000 hl.), azonkivül burgonyát és hüvelyeseket termeszt; a magasabb fekvésü helyeken csak zabot, burgonyát és rozsot találni és ezek sem igen fizetnek. A szőllők (1892-ben 45 358 ha.) 10 évi átlagos termelése 1 180 000 hl. (1892-ben 977 755 hl.) nem a legjobb minőségü bor. A gyümölcstermelés (különösen cseresznye és dió) jelentékeny. A rétek (1808 km²) és hegyi legelők az állattenyésztést mozdítják elő; ezzel kapcsolatban a vaj- és sajtkészítés is számos kezet foglalkoztat. A bányászat szolgáltat vasat, antimónt, ólmot, ezüstöt, szenet, timsót, márványt, gránitot és malomköveket. Az ismeretesebb ásványvizforrások: Les Bains du Mont-Dore, La Bourboule a Dordogne völgyében, Royat Clermont-Ferrandnál, Châtel-Guyon Riomnál, St.-Nectaire stb. Az ipar nem jelentékeny és leginkább csak gyapju-, pamut-, rövidáruk, papiros, bőr és kések készítésére szorítkozik; egyik legkiválóbb középpontja Thiers. 1790. Auvergneből alkották. Járásai: Ambert, Clermont-Ferrand, Issoire, Riom és Thiers. Fővárosa Clermont-Ferrand. V. ö. Joanne, Géogr. du P. (1895); Tardieu, Grand dictionnaire hist. du département du P. (1878); u. a., L"Auvergne, P., guide complet illustré (Páris 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon