Pyrrhon

Eliszből, görög szkeptikus filozofus, Kr. e. 360-270 körül élt; Anaxarchost, Demokritos tanítványát elkisérte Nagy Sándor keleti hadjáratában egészen Indiáig. Később iskolát alapított szülővárosában. Szegényesen élt, de nagy tiszteletben állott. Nem irt semmit; már az ókorban is csak tanítványa Timon (Phliosból) révén ismerték gondolatait. Azt tanította, hogy igazában semmi se szép vagy rút, igazságos v. igazságtalan, magában minden épp ugy vagy épp oly kevéssé az, mint nem az. A dolgokat nem ismerhetjük meg (akatalepszia) s azért tartózkodnunk kell itélet mondásától (epoché). A gyakorlati életben bölcs az, ki lelki nyugalmát megóvja, külsőségek iránt közömbös s általában nem jő ki a sodrából (ataraxia). Minthogy P. nem irt semmit, a szkeptikusok minden okadatát reá fogták és pyrrhonizmus meg szkepticizmus egyértelmüekké lettek.

Forrás: Pallas Nagylexikon