Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Quarc... ----

Magyar Magyar Német Német
Quarc... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Quarc

neve a hatszöges rendszerben a kristályosodószilicium-dioxidnak, más néven kovasavnak (l. o.), de egyúttalásványcsoport-név is, amennyiben mindazon ásványokat értjük alatta, melyeknekanyaga lényegileg szilicium-dioxid, de amelyek bizonyos tulajdonságokra nézveeltérnek egymástól. A szilicium-dioxid (SiO2) ugyanismajd kristályokban éskristályosan terem, majd egészen tömötten, kristályos és amorf szilicium-dioxidegymással keverve, majd pedig tisztán amorf állapotban és ekkor aszilicium-dioxidhoz viz is járul. A kristályokban v. kristályosan termőszilicium-dioxidnak, amennyiben a kristályok hatszöges rendszerbeliek éskálilúg őket vagy egyáltalában nem vagy pedig csak nagyon kevéssé támadja meg,Q. a neve; ha pedig a kristályok hatszöges rendszerbeliek ugyan, de nemoszloposak és nem negyedesek, hanem táblásak és egészen más jellegüek: tridymita neve. A kristályos és amorf szilicium-dioxidnak egymással való keveréke(melyet kálilúg könnyen felold) a kalcedon (l. o.). A viztartalmuszilicium-dioxidnak tisztán amorf állapota az opál (l. o.).

Rendesen, mikor Q.-ról van szó, akkor kevésbbé aQ.-csoportot, mint inkább magát a szép kristályokban meg kristályosan is termőásványt értjük. Ugyszólván a leggyakoribb ásvány, mely mindenütt feltalálhatóés földünk kérgének felépítésében az összes ásványok közt a legnagyobbmennyiségben vesz részt. Földünk kérgének alkotásában legnagyobb mennyiségbenszilikátok szerepelnek, vagyis kovasavas sók. Ezeknek mállása, kémiaielváltozása, bomlása folytán a szilicium-dioxid (a kovasav) szabaddá válik, akőzeteket átjáró vizzel mindenfelé elkerül és repedésekben, üregekben és egyébalkalmas helyeken mint Q. kristályosodik ki. A Q. kristályai legtöbbszörcsoportosan vannak fennőve, de elég gyakoriak a bennőttek is. Kristályalakjainagyon változatosak, vagy 180-féle alakban ismeretesek; gyakran torzultak éshiányosak meg tökéletlenek. Nincs ásvány, mely oly sokféle és egymástól annyiraeltérő változatban teremne, mint a Q. Mikroszkópos kicsinységü kristályokbanmeg több méter hosszuakban ismeretes; majd vaskos, rostos, szálas, szemcsés,majd mint kavics, mint homok, sőt igen nagy mennyiségben mint kőzet szerepel,részint egész sziklákat alkotva, részint pedig telérekben. Van tökéletesenszintelen, viztiszta és átlátszó, mint az üveg, olyannyira szép kristályokban,hogy az ókorban ezeket a kristály névvel illették, azt hivén róluk, hogy kővévált jég. A kristály szó ezen szép, üvegszerü Q.-ok révén került az irodalomba.De van a legkülönfélébb szinü, a tökéletesen átlátszatlantól az áttetszőigminden fokozatban. A szineseket rendesen idegen anyagok v. zárványok festikmeg. Zárványok a Q.-ban nagyon gyakoriak és pedig részint ásványzárványok(klorit, epidot, rutil, vascsillám, csillám, azbeszt stb.), részint üveg- ésfolyadékzárványok. Kagylósan törik, üvegfényü. K. 7. Fs.-a, ha egészen tiszta2,65, különben 2,5-2,8. Közönséges savak nem oldják, csupán fluorsavbanoldódik; forró kálilúg nem támadja meg. Csakis a durranó gáz lángjánakhőmérsékletében olvad meg és pedig amorf tömeggé, melynek fs.-a csak 2,2.Szódával duzzadás közben olvad üveggé.

A Q. változatai: helyi kristály vagy máramarosi gyémánt vagybányavirág (l. o.), ametiszt (l. o.), füst-Q., füstös-barna, sárgás-barna, devan egészen szurokfekete szinü is. Szerves vegyületek festik meg, azért izzítvaszintelenné lesz, akár a hegyi kristály. A legsötétebb, az egészen fekete füst-Q.-nakmorion a neve, az átlátszóbb, barnás, sárgás daraboknak füsttopáz, d"alençonigyémánt, kairngormi kő. Néha igen nagy kristályokban terem. A legnagyobbakat1868. Svájcban találták (Urikanton, Tiefengletscher) egy kristályokkal telt kisbarlangban. A legsúlyosabb (Nagyapó) nemzeti muzeumunkban van, 69 cm. magas,122 cm. kerületü, az eredeti mérés szerint 267 font. Harmadrendü drágakőnekmunkálják meg, különösen Angliában nagyon szeretik viselni. Citrin (l. o.).Tej-Q., tejfehér szinü, többé-kevésbé átlátszatlan, vaskos darabokban igenközönséges, kristályokban sem ritka. Rózsa-Q., rózsaszinü kristályos, dekristályokban is terem, áttetsző. Melegítve meghalványodik, sőt világosságon ishamar veszti szinének teltségét. A teltebb rózsaszinünek cseh rubin a neve.Rendesen dombosan munkálják meg drágakővé, de dísztárgyakat is köszörülnekbelőle. Bajorországban (Bodenmais, Zwiesel), Szibériában, Cejlon szigeténtalálják a legszebbeket. Vérvörös, átlátszatlan a vörös vaskova vagycompestalai jácint, apró kristályokban terem, vörös vaseokker festi meg.Termőhelye Santiago di Compostela (Spanyolország). Zafir-Q. vagy sziderit(Zafirin-Q.), indigó- vagy berlini kék szinü kristályokban vagy vaskosan teremSalzburgban (Golling); ritka. Macskaszem (l. o.); prázem (l. o.); aventurin (l.o.); tigrisszem (krokidolit, l. o.); jászpisz (l. o.); szarukő (l. o.);kovapala (lidiai kő, l. o.); sejt-Q., sejtes, tulajdonképen csupa Q.-erektömege, melyek valamely kőzetet jártak át. A viz az illető kőzet anyagát azerek össze-visszakuszált tömegéből kimosta és visszamaradt a sejt-Q. Egyébváltozatokról, melyek rendesen Q. neve alatt szerepelnek, l. Kalcedon, Achát,Karneol, Krizoprasz, Heliotrop, Tűzkő.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is