Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Quarnero... ----

Magyar Magyar Német Német
Quarnero... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Quarnero

földrajz

(Golfo de Q.), az Adriai-tengernek az isztriai és amagyar-horvát tengerpart közt beszögellő öble, az isztriai Arsa folyótorkolatától fel egész Fiuméig, onnan Zenggen át le a dalmát tengerpartig, atenger felé lejtős partvidékkel s az öbölben levő szigetekkel együttvéve.Határai: Ny-ról az Arsa folyó torkolatából É-nak húzódó hegyláncolat a MonteMaggioréval, É-ról a liburniai Karszt-hegység, K-ről a Vellebit-hegység, D-rőla tenger. Partvidékén feküsznek Isztriában: Albona, Fianona, Moschenize,Lovrana, Ika, Abbazia, Volosca helységek, továbbá a magyar tengeri kikötővárosFiume, a Q.-nak mintegy fővárosa, ezentúl Trsat (Susak), Buccari, Buccariza,Porte-Re, Crkvenica, Selze, Novi, Jablanac, Zengg, Lukovo városok. A Q.-banlévő nagyobb szigetek: Veglia, Arbe, Cherso, Lussin és Pago felső része,továbbá a következő kisebb szigetek és szirtek: a Vegliához tartozó San-Marcoés Pervicchio; az Arbéhoz tartozó Gregorio, Golo és Dolnil; a Pagóhoz tartozóLaganj s Dolfin; a Chersóhoz tartozó Plavnik, Levrera és Trstenik, a Lussinkörül fekvő Unie, Canidole, Sansego, Asinello, Pan-Pietro, Orioli és Plazzoli.Az isztriai és magyar-horvát part, valamint a szigetek közt képződő tagozása aQ. tengeröbölnek különböző neveket visel. Fiume előtt terül el az u. n.Fiumei-tengeröböl, ebből a Crkvenicán valamivel túl a magyar-horvát part ésVeglia közt összeszorult keskeny és sekély tengerszorosan az u. n. Canale delMaltempónál a szárazföld és ugyan e sziget közt elnyuló szélesebbtengerszorosba az u. n. Canale della Morlaccába jutunk. Veglia és Cherso közt aFiumei-öbölből a Quarnerolo tengerszoros vezet a Veglia, Arbe, Pago és Chersoszigetek közt elterülő tágasabb öbölbe, mely szintén Quarnerolo nevet visel.Cherso és az isztriai part közt a Canale di Farasina vezet ki a Fiumei-öbölből.Veglia és Perviccho közt vezet a Bocca di Segna, Plavnik és Cherso közt aCanale della Corsia, Arbe és Pago közt a Canale di Pago, Cherso és Lussin közta Canale Punta Croce, Lussin és Unie közt a Canale di Unie. A Q. szárazföldjealapjában véve mészkőszikla, igen kevés termőfölddel. Az öblöt Ny- és K-rőlövező magas Karszt- és Vellebit-hegység mintegy elzárja a határvidéktől s epartvidéknek az öbölben fekvő szigetekkel együtt bizonyos sajátos jellegetkölcsönöz.

A Q. éghajlata úgyszólván két külön részből áll. Keletifelében a szárazföld és szigetek közt gyakrabban fellépő hideg szél, a bóraáltalában zordabbá teszi az éghajlatot, mig Ny-i felében és a D-i széleken a D.felől szabadon beáramló meleg szél, a scirocco, karöltve fent az Arbe, alatta aD-nek hosszan elnyuló Cherso szigetnek a bróát jelentékenyen mérséklőhatásával, szinte tropikus éghajlatot idéz elő, módot nyujtva a kiesLussin-Piccolo és a szép Abbazia kedvelt klimatikus üdülőhelyek létesülésére.Folyókban és forrásokban meglehetős szegény a Q. Folyója csupán kettő van, azArsa, mely Isztria belsejéből fakad és a Fiumara vagy Re?ina, mely Fiuménélömlik a tengerbe. Forrásokban csupán Fiume gazdag; az isztriai part mentén aforrások csaknem mind a tengerben buggyannak fel; a horvát parton Crkvenicánálömlik még a tengerbe egy kisebb folyócska, a Pisnica és St.-Giorgiónál egykicsinyke kis patak. Tava négy van a Q.-nak, az Isztriában a Monte Maggioredéli lábánál fekvő zöldes vizü Csepics-tó, melyből állítólag a föld alatt azArsa folyó is táplálkozik, továbbá a Veglia-szigeten van két tó és a Chersoszigetén a magasan fekvő Vrana vagy fekete tó. A Q. növényzete különösen a Ny-ifelében, de az alsó zónában, amely az erősebb hideg ellen többé-kevésbé védvevan, a K-i részében is meglehetősen tropikus jellegü. Elég jól tenyészik itt azolajfa, fügefa, gránátalma, babérfa, leander, mirtusz, rozmarin és más délszakinövényzet s különösen a szőllő. A magasabb zónákban otthonos a cser-, bükk-,tölgy-, gyertyán- és jávorfa, mig a hegyek felső lejtőin a gyalogfenyőtenyészik.

A Q.-ban naponkint csak egy határozott dagály és egyhatározott apály fordul elő, s a vizállás magassági különbsége egy és ugyanazonapály és dagály közt, rendes időjárás mellett 50-60 cm.-t tesz. Az észleltlegmagasabb vizállás 1,50 m.-rel haladta túl az észlelt legmélyebbet. Különbena szelek lényegesen befolyásolják az apály és dagály kezdetét és végét,valamint azok különbségét is. A bóra időjárás hosszu apályt és rövidebb dagálytokoz, amivel együtt jár a mélyebb apály és a kevésbbé magas dagály. Asirocco-időjárás széllel vagy a nélkül 1-2 órával sietteti a dagály beálltát,meghosszabbítja tartamát és 15-45 cm.-rel átlagos magassága fölé emeli,ellenben megrövidíti és eltolja az apályt, mely azután 15-30 cm.-rel magasabbis. A Q. tengeröböl mélységi viszonyai, a fenék alakulása és minősége, valaminta tengerviz hőmérséki viszonyai ugyanazok a Fiuménél tárgyaltakkal. Hasonlóképenugyanazonos az Q. állat- és növényvilága is a fiumei öbölével, melyet Fiuménélmár vázoltunk.

A Q. elnevezés eredete ismeretlen. A középkorban e név majdCarnaro, majd Quarnaro, majd Q. volt Szárazföldjének politikai felosztása akövetkező: A Ny-i part egészen Fiuméig Isztriához tartozik, Fiume maga ahozzátartozó községekkel a magyar korona külön testét alkotja; a Fiumarátólkezdve az É-i és Ny-i partvidék a magyar korona országaihoz (illetveHorvátországhoz) tartozik; Arbe és Pago szigetek Dalmáciához, mig Veglia,Cherso és Lussin Isztriához tartoznak.

Története messze visszanyúlik a régmult idők homályába.Sajátos fekvésénél fogva Kelet és Nyugat népeinek volt ez csatlakozó helye. Azókorban a kolkisziak, illirek, liburnok, feniciaiak, görögök, gallok és rómaiakkövetkeztek itt egymásra. A középkor népvándorlásai új meg új népáramlatothoztak. A K-i gótok, vizigótok, gepidák, hunnok, avarok, szlávok, az u. n.fehér chrobatok, szerbek, oláhok, bolgárok, sőt még a tatárok is, valamennyitöbbé-kevésbbé muló alakitásokat hoztak létre a Q.-ban, akikhez hozzá kell mégszámítanunk a bizánci uralom által ide vetett görögöket is. Mindezek maradékiaazonban a XVII. sz. balkánbeli uszkókjaival együtt idők folytán csaknemteljesen beolvadtak a horvát és még inkább a velencei uralom alattműveltségénél és erejénél fogva uralomra és túlsúlyra jutott olasz népelembe,melynek jellegét mind a mai napig túlnyomó részben megtartotta, habárnemzetiségre nézve a horvát-szerb elem az egész Q.-ban rendkivüli túlsúlyrajutott, ugy hogy az itteni mintegy 1/4 milliót tevőösszlakosságnak több mint 80%-át teszi a horvát-szerb elem, mig az olasz ma márcsak mintegy 10%-át. A lakosság túlnyomóan halászattal, tengeri hajózással éskereskedéssel s csekély mérvben iparűzéssel foglalkozik. Régente a hajóépítőipar nagy szerepet vitt a Q.-ban, de a gőzhajók teljesen tönkretették ezt aziparágat. A Q. lakosai az egész Adrián kiváló tengerészek hirében állanak. Főfoglalkozásuk azonban a halászat s a pusztán ezzel foglalkozók száma meghaladjaa 20 000-et. Egyébként a nép - a kopár sziklás területen nem lévén képesélelmét megtermeszteni - általában véve meglehetősen szegény.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is