Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Quekerek... ----

Magyar Magyar Német Német
Quekerek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Quekerek

( quakers a. m. reszketők), egy keresztény felekezetneve, de követői a barátok társulatának szeretik magukat nevezni. Alapítójukvolt Fox György (l. o.). Szigoru és kegyetlen üldözés mellett is gyorsanterjedtek s ugy Nagy-Britanniában, mint Amerikában csakhamar gyökeret vertek.200 000-nél többre sohasem emelkedett számuk, de életüknek tisztaságakétségkivül üdvös hatással volt a nagy közönségre; a háboruról s arabszolgaságról való nézeteik széles körökben átjárták már a kereszténységet.Kiválóbb képviselőik többek közt Barclay, Fox és Penn voltak.

A Q. hitüknek inkább szellemében, mint betüiben különbözneka többi ortodox keresztényektől. Magok azt állítják, hogy hisznek akereszténység nagy alaptényeiben, sőt lényegesen egyeznek minden mástanelveikben is. Elfogadják az apostoli hitvallást, tehát a szentháromságot is,hisznek Krisztus bűntől való megváltó munkájában, a halottak feltámadásában, avég- és örökitéletben; sőt vallják az ó- és újtestamentom ihletett voltát ésisteni tekintélyét, valamint az emberi természetnek Ádám eleste utánbekövetkezett bűnös romlottságát. A fő dolog, amiben ők a többi keresztényektőlkülönböznek: «Krisztus világossága az emberben», olyan tan, mely mint vallásosfelekezetre nyomja rájok a maga sajátlagos bélyegét. Barclay tanítása szerintKrisztusnak ezen világossága megvilágította már a pogányokat is, de akik errőlmég mit sem tudhattak; de az a világosság már tényleg megvan, mint velükszületett erény, a valódi keresztényekben. Hisznek a szentléleknek munkájában,mely a Krisztusban igazán hivőket szentekké, tisztákká, igazakká teszi éskimenti bűneik szennyéből. Amerikában 1827 körül egy Hicks Éliás nevü nagytehetségü queker szakadást okozott a felekezetben (hicksiták), tagadvánKrisztus csodaszerü fogantatásának, istenségének és megváltó munkájánaktényeit, valamint a szent iratok autentikus és isteni tekintélyü voltát is. AQ.-nek körülbelül fele csatlakozott Hicks nézeteihez, mig az u. n. ortodox Q.Gurney József János norwichi hittestvérök vezetése alatt különösen a nevelésérdekeinek ápolására szentelték magukat, és több pontot feladtak felekezetükformalitásából és fegyelmi rendszeréből, ami ismét az amerikai hittestvérekközött költött nagy ellenszenvet, ugy hogy Wilbur János vezetése alatt egy újszekta alakult körükben, a wilburitáké, kik a felekezet régi hagyományaihoz éssajátlagosságaihoz való merev ragaszkodásukról nevezetesek.

A belső világosságról való vezérlő tanuk értelmében ugyvelekedvén, hogy a szentlélek bölccsé teszi az embert az üdvösségre, az emberitanultságot nem tekintik lényeges szükséges a lelkésznél és helytelenítik másegyházaknak azon szokását, hogy a benső képességre való minden tekintet nélkülképeznek egyes ifjakat a lelkészi pályára. Ezek szerint nincsenek teologiaiiskoláik, hittanáraik, hittanhallgatóik. Továbbá akik mégis lelkészkednekközöttük, azokat nem fizetik ugyan, de ha az evengélium munkájában otthonuktóltávol fáradoznak, a keresztény szeretet szellemében minden szükségrőlgondoskodnak. Az asszonyok éppen ugy végezhetik a lelkészkedés munkáját, mint aférfiak, mert Krisztusnak a lelke ő bennük is éppen oly erősen munkálkodhatik,mint ezekben. Istentiszteleteiken mélységes csöndben találkoznak és maradnakmindaddig, mig valaki azt nem hiszi közülök, hogy a szentlélek felszólalásraindítja. A keresztség és úrvacsora szakramentumait épp ugy elvetik, illetőlegcsak szellemi értelemben óhajtják vétetni, mint ahogy mitsem akarnak tudni avasárnap kivételével bizonyos napok és idők vallásosan való megtartásáról. Azeskütételt, mint amely Krisztus parancsolatával áll szerintük egyenesellentétben, nem fogadják el; valamint ellene vannak a háboru minden alakjánakis. Amit a rabszolgák felszabadítása érdekében tettek, az a modernvilágtörténelem könyvében igen fényes lapot alkot. Ellenzik a bálokat, ajátékhelyeket, a lófuttatásokat, a szindarabok, regények, novellák és más ilyenveszedelmes könyvek olvasását.

Csakhamar szükségessé vált rájuk nézve is, hogy szigorufegyelmi rendszerük fentarthatása végett bizonyos egyházi alkotmánytdolgozzanak ki a maguk részére. Négy fokon intézik felekezetük dolgait: 1.előkészítő gyüléseikben, melyek az egyes gyülekezetek néhány tagjából állanak;2. havi gyüléseikben, melyek már több gyülekezet képviselőiből állanak; 3.évnegyedes gyülésekben, melyek több havi gyülés képviselőiből állván, ezeknekjenetéseit tárgyalják, s végre 4. évi gyülésekben, melyek az évnegyedesgyülések választott vagy képviseletileg megbizott tagjaiból állván, a felekezetügyeit minden tekintetben intézik. De bár ilyenformán némileg a preszbiterirendszert követik is, a Q., felekezetüeknek bármely tagja is megjelenhet ésrészt vehet az egyházi forumok tárgyalásaiban. Nagy szerepük van a nőknek afelekezet tagjai között, nevezetesen ők ügyelnek fel a saját nemükhöz tartozószegényeknek szükségeire, a női elitéltek gondozása ő reájuk van bizva, samennyiben a szegényeknek gondozása a felekezet egyik legszebb vonása, ennekvégzése első sorban a nőkre várakozik. A Q. bőkezüsége közmondásos, ugyAmerikában, mint Nagy-Britanniában is. Számukat most az Egyesült-Államokban 40000-re, Európában pedig (Anglia, Németorzság, Németalföld) 20 000-re becsülik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is