Quetelet

(ejtsd: ketlé) Lambert Adolf Jakab, belga matematikus,csillagász és fizikus, egyike a leghiresebb statisztikusoknak, szül. Gentben1796 febr. 22., megh. Brüsszelben 1874 febr. 17. Tanulmányait Gentbenelvégezvén, az ottani College royalon 1814. a matematika tanára lett; már 1891.elhagyta szülővárosát és Brüsszelbe ment, ahol az Athenaeumban szinténmatematikát adott elő. Brüsszelben az ő vezetése alatt építették acsillagvizsgáló intézetet, melynek 1828. igazgatója lett; 1836. a katonaiiskolán elfoglalta a matematika és a csillagászat tanszékét; 1834-től pedig atudományos akadémia állandó titkára volt. 1841. a statisztika körül szerzettérdemei elismeréséül a Belgium statisztikai központi bizottság az igazgatóságátis rája bizták. Q. tudományos működése nagyon sokoldalu. Sokat foglalkozottmatematikával és csillagászattal is; a meteorologia terén is kiváló érdemeketszerett; munkálataiban Belgium meteorologiai viszonyainak annyira tökéletesösszeállítását adta, hogy egy nemzet sem dicsekedhetik hasonlóval; sokatfoglalkozott Belgium éghajlatával. Q. a fenologia megalapítóinak egyike;fizikai problemákkal is foglalkozott. Legnagyobb szolgálatokat a tudománynakazonban a statisztika terén tett; mindenek előtt ő egyike azoknak, kik astatisztikát tudománnyá tették; hatalmas adatgyüjtést indított; az adatokbóligyekezett azután ama törvényeket megállapítani, melyek az emberiség és atársadalom fizikai és erkölcsi jelenségeit vezetik; számos, különösenmorálstatisztikai törvényt állított föl. Újabb időben irányát több oldalrólmegtámadták. Számos munkái közül a következő címüeket említjük: Astronomieélémentaire (Brüsszel 1826); Physique populaire de la chaleur (u. o. 1852); Surle climat de la Belgique (u. o. 1849 és 1857); Météorologie de la Belgique (u.o. 1867); Sur la physique du globe (u. o. 1861); Histoire des sciencesmathématiques et physiques chez les Belges (u. o. 1865); Sciences mathématiqueset physiques chez les Belges au commencement du XIX^e siecle (u. o.1866); Sur l"homme et le développement de ses facultés (Páris 1835); Sur lathéorie des probabilités (Brüsszel 1845); Du systeme social et des lois qui lerégissent (u. o. 1848); Statistique internationale (u. o. 1865); Physiquesociale (Páris 1869). L"anthropométrie ou mesure des différentes facultés del"homme (u. o. 1871). Ezenkivül Q. igen sok folyóiratnak kiadója is volt; igy akövetkező címüeknek: Correspondance methématique et physique (Brüsszel 1825-39,11 köt.); Annales de l"observatoire royal de Bruxelles (u. o. 1834-1853, 10köt.); Annuarie de l"observatoire.

Forrás: Pallas Nagylexikon