Rába

(Raab), a Duna jobboldali mellékfolyója, eredStájerországban, Passail mellett, 411 m. tenger feletti magasságban; az országhatáráit DK-re folyik, Fehringen alul Magyarországba lépve, K-re fordul s ezenirányt Szt.-Gotthárdot érintve Csákányig megtartja; itt ÉK-re fordul, kilép asíkságra s Körmend, R.-Hidvég, Rum és Sárvár érintésével Sopron vármegyehatáráig jut, ahol bal felől a Kis-R. ágazik ki belőle. Az anyafolyó itt ismétK-re fordulva, Sopron és Vas vármegyék közt a határt jelöli, Marcaltőnél É-rakanyarodva Győr vármegyét választja el Soprontól; Csécsénynél egészen Győrvármegye területére lép, egyúttal ismét ÉK-re fordul s ezen irányt követve, Győrvárosát éri el, ahol közvetlenül azután, hogy a Kis-R. és Répce egyesülésébőlkeletkezett Rábcát magába veszi, a mosoni Dunába szakad. A Kis-R. (kapuváriR.), mely Nick közelében szakad ki a R.-ból, É. felé tart s Mihályi és Kapuvárérintésével a Hanságba jut; itt (közel Moson vármegye határához) bal felől avele párhuzamos folyásu Répcét veszi fel s innen kezdve a Rábca nevet visel; efolyó a Hanságon keresztül, részben szabályozott mederben K. felé lejt, Mosonés Győr vármegyék közt kacskaós mederben a határt jelöli s Győrött azÖreg-R.-ba szakad. A R. egész hossza 398 km., miből 271 km. hazánkra esik;forrásának torkolatától való egyenes távolsága 174 km. Vizkörnyéke 17 000 km. AKis-R. hossza a Répcével való egyesülésig 36 km., a Rábcáé innen Győrig 52 km.Jelentékenyebb mellékvizei bal felől a Lapincs (Szt.-Gotthárdnál), Pinka(Körmendnél), Perint (Rumnál), Gyöngyös (Sárváron alul) és a Kis-R.-ba ömlőRépce (Kapuvártól É-ra), jobb felől a R.-val párhuzamosan folyó Herpenyő patak(Sótony mellett), a Marcal (Koroncon alul) és Panzsóér (Győr mellett). L. mégRábaszabályozás.

Forrás: Pallas Nagylexikon