Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
rabszolgasá... bondage
rabszolgasá... servility
rabszolgasá... servitude
rabszolgasá... slavery
rabszolgasá... thraldom
rabszolgasá... yoke
rabszolgasá... abolition
rabszolgasá... to hold in ...

Magyar Magyar Német Német
rabszolgasá... Sklaverei (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rabszolgaság

az embernek oly állapota, melyben személyes szabadságátólmegfosztva, nem jogalany, hanem másnak tulajdonát tevő dolog. Az óvilágnakgazdasági rendszere kiválólag a R.-on alapult. A hadi foglyok R.-ba estek. Arómaiaknál a R. kifejlett jogintézmény volt. A R. (servitus) keletkezési módjaikétfélék voltak: a népjogon (jus genium) és római jogon (jus civile) alapulók;az elsőkhöz tartozott: a) a rabszolganőtől (ex ancilla) való születés és b) ahadi fogság (captivitas); az utóbbiak közül legtovább fenntartotta magát az aszabály, hogy a 20-ik életévét meghaladott szabad ember, aki magát rabszolgagyanánt eladatta oly célból, hogy a vételáron az eladóval osztozkodjék,rabszolgává vált, s a szabadon bocsátottnak (libertusnak) hálátlansága volt urairányában ennek kivánságára a R. felélesztését vonta maga után. Régibb időben afizetésképtelen adóst hitelezője rabszolgaként eladhatta; az Ictus Caludianusrendelete szerint az önjogu nő rabszolgává vált, ha idegen szolgával uránakakarata ellenére sikertelen megintés dacára ágyasságban élt; a halálra v.életfogytiglani bányamunkára itéltek uratlan szolgákká (servus poenae sinedomino) lettek. A rabszolgákat a rómaiak «servi» v. «mancipii»-nak nevezték,mert a rabszolgákat nem megölni, hanem megőrizni (servare) szokás, s mert azellenség elfoglalja (manu capiuntur). A rabszolgák állásukra nézve egyfélékvoltak ez elv szerint: in servorum coditione nulla est differentia. Szabadságotnyerhetett a szolga postliminium és szabadon bocsátás által (manumissio) által.A felszabadított rabszolgát volt gazdájára vonatkozólag libertusnak, a gazdájátpatronusnak nevezték. A szabadon bocsátásnak több módja volt: a) vindicta,vagyis ünnepélyes in jure cessió útján; b) per eipostolam, szabadságlevélkiállítása, vagy végül egyszerü akaratnyilvánítás által (inter amicos, permensam). A végrendeletileg szabadon bocsátott csak ura halálával nyerteszabadságát s azért, minthogy patronusa nem volt, libertus orcinusnak nevezték.Augustus alatt politikai okokból a felszabadítást több irányban korlátolták. Arabszolgákkal való kegyetlen bánásmód ismételt lázadásokra vezetett, melyekközött a Spartacus-féle lázadás veszélyes terjedelmet öltött. A kereszténységterjedése a rabszolgák sorsának enyhítését eredményezte. A germán néptörzseknéla hadi foglyok s a legyőzöttek külön osztályt képeztek, amelyből a középkorfolyamán a jobbágyság képződött. A hunn-szkitha népeknél a szolgaságnak kétkeletkezési módja volt: a) hadi fogság és b) büntetés. A szolgák a szerint,amint házi v. mezei munkára alkalmazták őket, a háztartáshoz vagy aföldbirtokhoz tartoztak. A szolgák zömét mégis csak a hadi foglyok alkották,ezek valósággal dolgok s a vagyonjogi forgalomnak tárgyai voltak. A magyaroknála vezérek korában hasonlag büntetés v. hadi fogság vezetett szolgaságra. Ahazának ősi lakosai közül jelesül csak azok estek szolgaságba, kikellenállottak s legyőzettek; azok ellenben, akik a honfoglalók ellen nemharcoltak, részben szabadságuk elismerésében részesültek, s ez esetben azországnak nem nemes ugyan, de szabad lakosai maradta, ellenkező esetben mint aföld járuléka jobbágyokká váltak. A szolgaság sokáig fenntartotta magát, de akeresztény vallás befolyása itt is enyhítőleg hatott.

A Keleten a keresztény rabszolgákkal való kereskedés akalózsággal kapcsolatban még századunkban is létezett. A tuniszi bej a R.-otcsak 1846. törölte el. Napjainkban leginkább a négerekkel valórabszolgakereskedésnek van gyakorlati jelentősége. Ez kétségtelenül igen régiidőkbe nyulik vissza. Szaharának nomád törzsei emberemlékezet óta űzték s azerőszakkal vagy csere útján hatalmukba kerített szerecseneket a Közép-tengervidékein értékesítették. Lisszabonban állítólag bizonyos Gonzales bocsátottelőször áruba szerecseneket a XV-ik sz. közepe táján, ahonnan arabszolgakereskedés, csakhamar az egész Pirenei-félszigetre elterjedt, s ottmég a XVI. sz.-ban is virágzott. Különös terjedelmet nyert az embervásárAmerika felfedezésével, ahol a bánya- s a mezei munkára gyenge testalkatuknálfogva kevésbbé alkalmas benszülöttek helyett az erős szerecsenfajt kezdtékalkalmazni. A szerecsenek ily célra bevitelének kezdeményését Lac Casas spanyolpapnak tulajdonítják. A rabszolgakereskedés V. Károly óta különös privilegiumvolt (l. Assiento szerződések). Az üzlet nagy jövedelmezősége másnemzetbeliekre is csábítólag hatott s a szabad Anglia annyira nem tartottaméltóságán alulinak az emberrel való kereskedést, hogy annak csak azAboliton-act of slavery 1807. vetett véget. Az É.-amerikai Egyesült-Államok iscsak 1807-ben tiltották el a rabszolgakereskedést s akkor is csak annyiban,amennyiben állami alattvalók voltak tárgyai. A francia rabszolgakereskedést anagyhatalmaknak Londonban 1816. létre jött egyezménye szüntette meg.Spanyolország és Portugália csak kártérítés mellett voltak hajlandók az üzletfolytatásáról lemondani; amaz 400, emez 300 ezer font sterlinget kapottkártérítés címén 1817. Brazilia 1830. tiltó törvényt hozott. Titokban azembervásár azonban tovább folyt s a rabszolgáknak felszabadítása a legnagyobbnehézségekbe ütközött. Anglia 1830. felszabadította a korona tulajdonában voltrabszolgákat; a magántulajdonban levők csak 1833. nyerték el szabadságukat, azültetvényeseknek fizetett kártalanítás mellett, amely 20 millió font sterlingrerugott. A francia amerikai gyarmatokban 1840. törülték el a R.-ot, azÉ.-amerikai államokban még későbben; a délamerikai államokban ellenben még1860-ban 4 millióra rugott a rabszolgák száma. Dél-Amerika erősen ragaszkodottahhoz, hogy a gyapot-, cukor- és dohányiparra a R. fentartása életkérdés.Lincolnnak elnökké választása 1860. biztosította az abolicionisták győzelmét,de polgárháborura is vezetett, mert a déli államok fellázadtak. A lázadás 1865.a lázadók leverésével végződött. A győzelem maga után vonta az 1863. évbenkihirdetett s 1864 jan. 30. alaptörvénnyé emelt emancipációnak a déliállamokban is keresztülvitelét. Az u. n. Reconstructio-bill a szerecseneketpolitikai jogokkal ruházta fel. Az Unio győzelme maga után vonta a R.-nak atöbbi államokban is eltörlését, igy 1871. Braziliában s legkésőbben, 1880. Kubaszigetén.

Ázsiában és Afrikában azonban a R. teljesen eltörülve mainap sincs. Az abolició keresztülvitele a civilizált államok folytonosgondoskodásának tárgya. D-i és Ny-i Afrikában ez nagy részben sikerült is. Afelső Nilus területén s Közép-Afrikában azonban a rabszolgakereskedés elnyomásamég csak a jövő reménye. A rabszolgavadászatokat, melyek gyakran egészvidékeket elpusztítanak, teljes borzalmasságukban leginkább Livingstone,Stanley s Wissmann felfedezései tették ismeretesekké. Megbizható számításokszerint az embervadászat évenkint 2 millió szerecsen életébe kerül. Az afrikaiR. elnyomása érdekében fő fontosságu a Brüsszelben (1890 jul. 2.) létre jöttnemzetközi szerződés, mely nálunk az 1892. IX. t.-cikket alkotja, s melynekrendelkezései valóságos hadjáratot jelentenek a rabszolgavadászat ellen, migezzel szemben az 1885. febr. 26-iki u. n. Kongo-akta (1886. XIV. t.-c.) inkábbplatonikus jellegü kijelentést tartalmaz, kötelezvén a Kongo medencéjét alkotóterületeken felségi jogokat v. bárninemü befolyást gyakorló hatalmakat, hogyminden hatalmukban álló eszközzel oda fognak hatni, hogy arabszolgakereskedésnek eleje vétessék és a vele foglalkozók megbüntettessenek.A brüsszeli egyezmény a rabszolgakereskedés elnyomására a leghatályosabbeszközöknek ismeri fel: a) polgári s katonai hatóságoknak fokozatos szervezésétAfrikának a polgárosult nemzetek fenhatósága v. védnöksége alá helyezettterületein; b) Afrika belsejében az embervadászat erélyes elnyomásáraképesített, erős őrséggel ellátott állomások létesítését; c) utak s vasutaképítését; d) a hajózható belvizeken s tavakon gőzhajójáratok berendezését s apartokon erődök emelését; e) az őrhelyeknek és állomásoknak a tengerparttaltáviró által összeköttetését; f) expediciók és mozgó hadtestek szervezését azállomásoknak a tengerparttal összeköttetése, a közlekedési utaknak biztosításas a rabszolgakereskedők üldözése céljából; g) a rabszolgakereskedés általérintett területekre lőfegyverek és lőszereknek beviteli tilalmát. Azőrállomásoknak fő feladata a rabszolgakereskedés által használt utak elzárása;ehhez járul a benszülötteknek, a kereskedelmi vállalatoknak, a hittérítótársaságoknak s a tudományos utazóknak védelme. A rabszolgáknak száraz útonvaló szállításának elnyomása érdekében különösen erős állomások szervezendőkazokon a partvidékeken, melyek az Afrika belsejéből érkezőrabszolga-szállítmányok átmeneti helyei vagy végpontjai gyanánt ismeretesek; atengeri kikötőkben pedig különösen szigoru felügyelet szervezendő a végből,hogy a rabszolgák elszállítása, embervadász-bandák alakítása s azoknak Afrikabelsejébe útra kelése megakadályoztassék. Különösen részletesek arabszolgakereskedésnek a tengeren elnyomását célzó rendelkezések, amelyenkülönösen a szerződésileg meghatározott abban a tengeri övben, ahol arabszolgakereskedés még űzetik, a cirkáló hadi hajóknak megvizsgálási,átkutatási és lefoglalási jogot biztosítanak. A nemes cél szolgálatában áll aZanzibárban felállítani rendelt nemzetközi tengerészeti iroda, amelymindazoknak az okmányok és adatoknak összegyüjtésére van hivatva, amelyek azemlített tengeri övben a rabszolgakereskedés elnyomását megkönnyítenialkalmasak.

A nemzetközi jog emberen való tulajdonjogot el nem ismer.Minden emberszemély tehát jogképes s jogokkal felruházott lény. Mindig jogalanyés sohasem dolog. A rabszolgatartás jogát azért el nem ismeri sem egyesek, semállamok javára. Mihelyt a rabszolga egy szabad állam területére v. hajójáralép, ipso jure szabadnak tekintendő s szabadságában még az őt igénylő urávalszemben is hatósági oltalomban részesítendő.

A kat. egyházban a rabszolgák kiváltására két szerzetesrendalakult: 1. a mathweinok (l. Trinitariusok). 2. A mercedarianusok. AlapítottaNolascói szt. Péter, szül. 1189 körül Lauragaisben, megh. 1256 dec. 25. Márgyermekkorában minden pénzét alamizsnára fordította. 1215-ben II. Péterarragoniai király fiának nevelője volt. Az ez időben a mórok nyomasztó hatalmaalatt nyögő keresztény rabszolgák sorsát látván, 1223. rendet alapított Mariade Mercede név alatt (innen nevük is), melynek 4-ik fogadalmaként a tagok nemcsakminden javukat, hanem, ha szükséges, szabadságukat is a foglyok kiváltásárafordítani tartoztak. IX. Gergely szt. Ágoston szabályait adta a megerősítettrendnek. Péter rövid idő alatt 400-nál több foglyot szabadított ki. A rend1835-ig virágzott, midőn a spanyol kormány javait elkobzá. Azóta csak 3 fő- és1 altartománya van Európában, és 4 fő- és 2 altartománya Amerikában, tagjaipedig, miután a rend célja: a foglyokat kiváltani, korunkban tárgytalanná vált,az általános keresztény felebaráti szeretet szolgálatában állanak. Pétert VIII.Orbán 1628. a szentek közé iktatta. Emléknapja jan. 31. V. ö. Wetzer-Welte,Kirchenlexikon (9. köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is