Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Racine... ----

Magyar Magyar Német Német
Racine... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Racine

(ejtsd: raszín), 1. Ker. János, francia tragédiairó, szül.La-Ferté-Milonban (Aisne) 1639 dec. 20-án, megh. Párisban 1699 ápr. 26.Nagyanyja Port-Royalban gondos nevelésben részesítette; itt szerezte aklasszikusoknak azt a mélyre ható ismeretét, amelyet utóbb mint tragédiairó olyművészien érvényesített. Port-Royalban ügyvédet akartak belőle képezni, deköltői hivatottságának már ekkor kezdte fényes tanujeleit adni, irván néhányjeles ódát, melyek közt a XIV. Lajos házasulása alkalmára szerzett La Nymphe dela Seine címüért 1660. a királytól száz aranyat kapott. La renommée aux Musescímü ódája (1663) ismét felkeltette a király figyelmét s megszerezte nekiBoileau ismeretségét, aki élete végéig segítője és barátja maradt. Most aszinműirás terepére lépett s megirta Amasie c. darabját. Irodalmi munkásságánakez iránya miatt rokonai Uzesbe (Languedoc) küldték, hogy ott teologiáttanuljon, de R. csak tovább folytatta a versirást és Vergilius, Homeros,Pindaros olvasását. 1663. Párisba tért vissza, itt Lafontainenel, Boileauval,Moliererel, Chapelainnel barátkozott és sokat érintkezett a szinésznéppel.1664. előadott Thébaide és 1665. szinre került Alexandre c. darabjai miattvéglet összeveszett port-royali tanítóival, majd hevesen gúnyoló levélleltámadt ellenük, amit azonban később keserüen megbánt. 1667 novemberében szinrekerült Andromaque c. tragédiájának (ford. Zilahi Imre, M.-Vásárhely 1856) aCorneille Cidjével vetekedő óriási sikere volt, amely R.-t a legelső franciatragédiairóvá emelte. Andromque után hat más remekműve következett: Britannicus(1669); Bérénice (1670); Bajazet (1672; magyarra ford. és R. életrajzávalbevezette Paulay Ede, 1872). Mithridate (1673); Iphigénie (1674; ford. PaulayEde, 1872); Phedre (1677; ford. Farkas Albert, 1872). Mindezeknek nagy sikerükvolt; de irigy kritikusok, akik ellen R. már tragédiái előszavaiban folytonvédekezett, most ellenséges vetélytársaival szövetkezve, az ármánykodáslegrútabb eszközeihez folyamaodtak, hogy R. babérait megtépdeljék és őt aközönség előtt kegyvesztetté tegyék. (L. Francia irodalom.) Mindez nagyonelkeserítette R.-t, megbánta, hogy a szinház miatt a teologusokkal összeveszetts elhatározta, hogy lemond a költészet műveléséről. Kibékült aport-royalbeliekkel, majd megnősült s aztán gyermekei nevelésére adta magát.1677. a király kinevezte történetirójává, amely hivatását R. nagyon komolyan fogtaföl. A királyt gyakran kisérte utazásaiban is, s egészen hozzásimult az udvariélet szokásaihoz. Utóbb aztán, Maintenon asszony kérésére, még két tragédiátirt a saintcyri intézet leánynövendékei számára: Esthert, (1689) és Athaliet(1691; ford. Csiky Gergely, Temesvár 1876), amelyeket csak huszonöt év multánadtak elő nyilvánosan. Az utóbbi méltán sorakozik a fönnebb említett hétremekműhöz. Tizenegy tragédián kivül irt R. egy igen ügyes vígjátékot: Lesplaideurs (1668), azonkivül szellemes énekeket, támadói ellen intézett maróepigrammákat, leveleket stb. A francia klasszicizmus tetőpontját a tragédiábanR.-ban érte el, aki Corneille nyomdokain haladva új szellemet és igaziköltőiséget, fenséget és lüktető szenvedélyt lehelt belé. R. 1673 óta tagja volta francia akadémiának. Művei: Odes; Cantiques; Épigrammes; Lettres familieres;Études littéraires et morales (1855. kiadta őket Larochefoucauld-Liancourt).Összes műveinek legjobb kiadásai Martintól (1820, 5. kiad. 1844, 6 köt.),Mesnardtól (1865-73, 8 köt.), Bernardtól (Páris 1883) valók. Drámái és költőimunkái megjelentek az u. n. Louvre-kiadásban is (1801-05, 3 köt.,rézmetszetekkel), Geoffroy kommentárjával (1808, 7 köt.), Saint-Marc, Girardinés Molandéval (1871-79, 8 köt.). R. szinműveit magyar fordításban kiadta azAthenaeum (Budapest 1872-75, 3 köt.); Athalie c. tragédiája a Jeles IrókTárában is megjelent Gärtner Henrik magyarázataival (u. o. 1889).

2. R. Lajos, francia költő, az előbbi második fia, szül.Párisban 1692 nov. 6., megh. u. o. 1763 jan. 29. Jogot tanult, de utóbbteologiai pályára lépett és pap lett. Hiresek tanító költeményei: De la grâce(1720), amelyet Egély címen Répássy Sándor fordított magyarra (Eger 1869), ésLa religion c. műve, mely két magyar fordításban is megvan. Az egyik: Józanelmélkedés a religióról, ford. P. Szentgyörgyi Gelérd (Gyöngyös 1795), a másik:A vallás, vagy az ifjabb R. a vallásról irott munkája, melyet szabad versekbefoglalt Kováts József (Komárom 1798). Mindkét mű inkább vallásos melegségével,mint költőiségével tünik ki. R. ódái és episztolái is méltóságos nyelvenirottak, de hiányzik belőlük a költői lendület. Érdekes a Mémoires sur la viede Jean R. (Páris 1747, 2 köt.); Remarques sur les tragédies de Jean R. (3köt.). c. műve felületesen van megirva. Művei Párisban 1808. (6 köt.) jelentekmeg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is