Rács

rácsozat, valamely nyilást elzáró, kertet vagy üres telketstb. kerítésszerüleg övező szerkezet vasból, ritkábban fából. Legélcszerübbek -mert erősek, tartósak és könnyen javíthatók - a kovácsolt vasrácsok, kevésbbéjók az öntött vasrácsok. Utóbbi időben a vasdrótból hálószerüleg készítettdrótrácsok jöttek divatba, különösen ott, hol az elzárás jelzése is elégséges.Igen szép kovácsolt vasrácsokat készített a csúcsíves stilus, majd arenaissance; rajzban és szerkezetben remekek a rokoko stilus rácsai. Csúcsívesízlésben készült rácsot hazánkban néhány felsőmagyarországi templomban (Lőcse,Bártfa stb.), és Erdélyben találunk; renaissanceot Eperjesen, Selmecen stb.;rokokót Egerben (megyeház), Eszterházán (kastély) stb. Fából készült rácsokatkülönösen a mohammedán építészetben találunk, melyben azokat a háremekablakainak elzárására használják (musarabije).

Rácsnak neveznek egy rostélyos v. lajtorjaszerü eszközt is,melyből az állatokkal a szálas takarmányt etetik. Többnyire ló- ésjuhistállókban található, s előbbiekben a falhoz van erősítve, utóbbiakbanállványra alkalmazva ennek talpfái a talajon nyugosznak. Van szabad és falirács. L. Juhrács.

Forrás: Pallas Nagylexikon