Radloff

Vilmos, német nyelvész és utazó, szül. Berlinben 1873 jan.17. Nyelvtudományi tanulmányait Halléban, Berlinben és Jenában végezte. 1858.Szt.-Pétervárra ment és 1859. nyugati Szibériában Barnaulban tanári állástnyert, a honnét a 60-as években gyakori utazásokat tett a szibériai turkomántörzsek nyelveinek kutatása céljából; 1870. a Szt.-Pétervárra tért vissza;1871-1884. mint a kazáni mohammedán iskolák felügyelője működött és 1884. aszentpétervári ázsiai muzeum igazgatója és egyúttal a császári akadémia tagjalett. A magyar tudományos akadémia 1888. kültagjává választotta.Legnevezetesebb munkái: Proben der Volkslitteratur der türkischen StämmeSüdsibiriens (Pétervár 1866-80, 6 köt. szöveg és 6 köt. fordítás);Vergleichende Grammatik der nördlichen Türksprachen (I. rész Phonetik, Lipcse1882-83); Die Sprache der Romanen (az Internationale Zeitschrift für allgem.Sprachwissenschaft, u. o. 1884); Versuch eines Wörtebuchs der türkischenDialekte (1888 s köv.); Briefe aus dem Altai (Ermanns Archiv 1862-63); DasSerafschanthal und seine Bewohner (Petermanns, Mittheil., 1884); Aus Sibirien(Lipcse 1884, 2 köt.); Szibériai régiségek (orosz nyelven kiadta a császárirégészeti bizottság, 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon