Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ráfael... ----

Magyar Magyar Német Német
Ráfael... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ráfael

(Santi R.), olasz festő, szül. Urbinóban 1483 márc. 28.(némelyek szerint 29.), megh. Rómában 1520 ápr. 6. Santi Giovanni urbinóifestőnek volt fia és már zsenge gyermekkorában atyja műhelyében elsajátította aművészet elemeit. Atyja 1494. halt meg és a fiu néhány évig alighanem VitiTimoteo vezetése alatt dolgozott, aki 1495. telepedett le Urbinóban. Vitinélnagyobb befolyással lehetett fejlődésére Perugino, aki 1499. ismét hosszabbidőre Perugiába jött és körülbelül 1500-tól fogva néhány évig R.-t istanítványai közé számította. Talán Pinturicchio műhelyében is dolgozott,esetleg segítségére volt a sienai könyvtár festményeinek elkészítésében, de eza kérdés még nincs eldöntve, amint általában R. fiatalkori fejlődésének egésztörténetében még mindig sok a vitás kérdés. Legelső művei között is máraránylag nagy számmal szerepelnek a Madonna képei, igy az u. n. Solly-féleMadonna (berlini képtár), a Madonna szent Ferenc és szent Jeromos között (u.o.), a Madonna Connestabile (Szt.-Pétervár, Eremitage). Még nagyon egyszerüek,az ábrázolás eszközei még kezdetlegesek, de az igazi vallásos érzés, afelfogásnak szűzies tisztasága megható módon nyilatkozik bennök. Szinte aminiumfestésre emlékeztető, kicsiny, de rendkivül élénk képei a Mihályarkangyal és szt. György lovag ábrázolásai a párisi Louvreban. Az ókoreszmeköréből merítette tárgyát, mikor a három gráciának a képét festette meg(Chantilly, Aumale herceg képtára), a Lovag álma címü híres képe (londoninemzeti képtár) pedig a Herakles a keresztúton mondára emlékeztet. Peruginohatását tünteti föl néhány nagy képe, a Mária megkoronázása (Róma, vatikániképtár) és a Mária és József egybekelését ábrázoló hires kép (u. n. Sposalizio,1504., milanói Brera-képtár). 1504. R. meglátogatta szülővárosát, de ugyanazonévben már Firenzében találjuk, ahonnan 1508-ig csak ritkán és rövid időretávozott. Az urbinói s perugiai zserény, kisvárosi művészi körből pezsgő, zajosművészi életbe került. Egész Firenzével ő is Leonardo és Michelangelokartonjainak csodájára sietett, eltanulta Fra Bartolommeótól azt azelevenséget, festői elrendezést, a mozdulatoknka azt a fesztelentermészetességét, mely az umbriai festészetből hiányzik és kétségtelen, hogyMasaccio drámai művészete is nagy hatást gyakorolt fogékony szellemére. Nagyhaladást mutat már a szent György lovagot ábrázoló kis képe (Szt.-Pétervár.Eremitage), még inkább azonban a perugiai S.-Severo-templomban 1505. festett, aszentháromság imádását ábrázoló freskókép. Az alakok elrendezése, a szinezés,az egényi, erőteljes férfitipusok, a ruházat természetes, széles ráncai, mindezmagán hordja az új, döntő befolyások nyomát. A Madonna képeinek is megváltozika jellege a firenzei fölfogás hatása alatt. A túlvilági, szinte elvont lényekhelyébe az anyának és gyermekének viszonya lép, átszellemülve R. finom, nőiesérzékenységü fölfogásától, de mindig a tiszta emberiség értelmében. A berliniképtár Colonnaféle Madonnája kezében még könyvet tart, de szeme már végtelenszeretettel nyugszik gyermekén; az u. n. Madonna del Granduca (Firenze,Pitti-képtár) gondolatokba merülve tartja karján; a Tempi-család Madonnája(müncheni képtár) anyai szeretének teljes hevével öleli magához. AzOrléans-féle Madonna (Chantilly), a Madonna a kőpadon és a Niccolini-családMadonnája (Paushanger) többé-kevésbbé lényeges változatokat mutatnak be. AMadonna-képek egy másik csoportján a kis Keresztelő János lép föl harmadiknak,néha, mint a Belle Jardiniere (Páris, Louvre) és a Madonna a zöldben (bécsimuzeum) hires költői képein, imádva közeledik a kis Jézus felé, de többnyirevidám játszótárs gyanánt. A hires Pintyőkés Madonnán (Firenze, Uffizi-képtár)kivül ide tartozik a budapesti országos képtár befejezetlen, kis méretü, derendkivül bájos, költői képe, az u. n. Esterházy-Madonna (71. sz.). Továbbilépés az, ahol szt. József is szerepel, mint a Madonna a pálmával(Bridgewater-képtár), a Szent család a báránnyal (madridi muzeum) és aCanigiani-család Madonnája (müncheni képtár) képein. A fiatal mester hirecsakhamar elterjedt és sűrün keresték fel megrendelésekkel. A perugiaiS.-Antonio-kolostor számára készített 1505. egy nagy oltárképet (londoninemzeti képtár), mely a trónoló Madonnát ábrázolja, de már a Fra Bartolommeóraemlékeztető u. n. Santa Conversazione alakjában, mig fölül az ívmezőben azatyaistent és az imádkozó angyalokat látjuk, a predella képei pedig (angolgyüjteményekben) Krisztus kínszenvedéséből vett jeleneteket ábrázolnak. Hasonlójellegü az Ansidei-család Madonnája (Blenheim, Marlborough herceg képtára) ésaz u. n. Madonna a mennyezet alatt (Firenze, Pitti-képtár). Firenzeikorszakának mintegy betetőzése a Krisztus sírba tételét ábrázoló hires festmény(Róma 1507, Borghese-képtár). Drámai lendület, az alakok tökéletes rajza,egyéni jellemzés, átgondolt elrendezés dolgában a legkitünőbb összes eddigiművei között, csak szinezése hideg. A firenzei realista mesterek iskolájábajáró fiatal művészt mutatják be képmásai is: Doni Angelo és nejének képmásai(Firenze, Pitti-képtár), egy fiatal hölgy képmása (Uffizi-képtár), az u. n.Donna gravida (Pitti-képtár), saját arcképe (Uffizi-képtár).

Miután 1507. még egyszer és utoljára meglátogatta Urbinót,1508. II. Gyula pápa meghivása folytán Rómába ment. A pápa a Vatikán háromszobájának és egy termének kifestésével bizta meg. R. rövid élete hátralevőéveinek javarészét a stanzák freskóképeinek elkészítésére fordította. II. Gyulapápa nem élte meg a nagy mű befejezését; mikor 1513. meghalt, csak az elsőszoba festményei voltak egészen készen, a másodikéi csak részben. A Stanzadella segnatura falfestményein R. a vallás (l. Disputa), a tudomány, aköltészet és a jog dicsőítését adta. A második szoba, a Stanza d"Eliodoroképei, melyeket R. 1512-14. készített el, a pápaság diadalait állítják elénk,annak nagyobb dicsőségére. Monumentális festményeinél nem kevésbbé mutatják R.rohamos fejlődését az ez időből való függőképei. Milyen hatalmas jellemző erőnyilatkozik II. Gyula pápa képmásában (eredetije valószinüleg a firenei Uffizi-képtárban)vagy Bindo Altovitinak arcképében (müncheni képtár), de a budapesti országosképtárban levő pompás arcképe (72. sz.) is jó fogalmat ad e nembelitevékenységéről. Hires kedvesének, az u. n. Fornarinának vonásait többnyire arómai Barberini-képtár szép mellképében keresik; mindenesetre bájosabb és R.ecsetjére méltóbb a firenzei Pitti-képtár u. n. Donna valatája. Madonnaképei ishatározott változáson mentek keresztül. Valamint a képek háttere is gazdagabb,az egyszerü toscanai-umbriai táj helyett Róma környékének hatalmas vonalaitmutatja, ugy az alakok is gazdagabb szépségüek, a szinezés ragyogóbb, abenyomás hangulatos finomásgát elragadó bűbáj váltja föl. Még a firenzeiMadonnákra emlékeztet az Alba-család Madonnája (Szt.-Pétervár, Eremitage) és aDiadémos Madonna (Louvre); ünnepélyesek, igazi római jellegüek a Madonna dellaLeucha (müncheni képtár), a Madonna a lámpákkal (London, Munro gyüjteménye), ésaz Isteni szeretet Madonnája (nápolyi muzeum), de valamennyi között leghiresebba Madonna della Sedia (Pitti-képtár), a női szépségnek és anyai szeretetnekutolérhetetlen, festői dicsőítése. Még II. Gyula idejében való az u. n.Fulignói Madonna (1512, vatikáni képtár) és Madonna a hallal (madridi muzeum),nagy, festői hatásu oltárképek.

R. életének utolsó korszaka, X. Leo pápasága alatt,termékenység, sokoldaluság dolgában még fölülmúlja az eddigieket. Annyiraelhalmozzák megrendelésekkel, hogy csak tanítványai, főleg Giulio Romano,Sebastiano del Piombo, Penni, Perino del Vaga segítségével képes azoknak elegettenni; foglalkoztatja Marcantonio Raimondi rézmetszőt, azonfelül a pápa 1514. aSzt.-Péter-templom főépítőmesterének, 1515. az összes római ásatásokfelügyelőjének nevezi ki. Dicsősége, gazgadsága folyton emelkedik, szintefejedelmi udvartartása van és fejedelmek vetekednek barátságáért, de afolytonos munka és a római élet zajos nagyszerüsége aláássák egészségét,műveinek kivitelét nagyrészt tanítványaira bizza és azért sokszor hiábakeressük bennök az ő ragyogó szellemének egyéni vonásait. 1514-17. készültek ela Vatikán harmadik szobájának, az u. n. Stanza dell" Incenciónak falképei. Apápa hiuságának kellett szolgálnia, mikor névrokonainak, III. és IV. Leopápáknak tetteit örökítette meg, melyek érdek dolgában nem vetekedhetnek azeddigiekkel. A III. Leo pápa esküjét és a Nagy Károly megkoronázását ábrázolóképek a feladat fényes megoldása dacára sem feledtetik el egészen annakhálátlanságát. IV. Leo győzelme a szaracénok fölött Ostiánál sem képes nagyérdeklődést kelteni, bármilyen hatalmasan is van megfestve az erőteljes,Michalengalóra emlékeztető alakok tusája. A leghiresebb ezen szoba festményeiközött a Borgo égése, melyen IV Leo pápa a kereszt jelével megszünteti a lángokpusztítását. R. saját keze leginkább ezen a képen látszik meg; szinteklasszikus szépségüek a vizhordó és siránkozó nők alakjai. A Konstantin termekifestésének csak terve való R.-től. A festményeket halála után készítették eltanítványai, nagyrészt Giulio Romano. A kereszt megjelenik Konstantincsászárnak, Konstantin megkeresztelése, Konstantin császár Szilveszter pápánakajándékozza Rómát, mindezen képekben csak itt-ott ismerünk R. szellemére, de aKonstantin császár csatáját ábrázoló hatalmas kép egy kétségbeesett,szenvedélyes küzdelemnek végtelen szellemmel átgondolt, szinte taktikai hűségü,drámai ábrázolása. Egy időben a stanzák festményeivel készült a vatikáni palotaelső nagy udvarára nyiló, második emeleti arkádsorának, az u. n. loggiáknak (l.o.) a díszítése (befejezve 1519.), melynek tervezete egészen R.-től való, bár akivitelben semmi része sem volt. Még tovább haladt ezen az úton a Sixtus-félekápolna falszőnyegeihez készített 10 kartonjával (l. Arazzi). A Bibbienabibornok fürdőszobája kifestéséhez készített rajzainál fontosabbak azon művei,melyeket egy másik római nagy úr, Chigi kereskedő számára készített: aszibillák és próféták csoportjai a római S. Maria della Pace templomban,legérdekesebb bizonyítéka annak, mennyire hatott rá Michelangelo szelleme, anélkül, hogy saját egyénisége kárt szenvedett volna; a római S. Maria delPopolo Chigi kápolnájának szimbolikus mozaikképeihez készített rajzai; Chiginyári lakásának, az u. n. Villa Farnesinának világhirü festményei az ókorimitologiából: Galatea diadala (1514 körül) és az Amor és Psyche regéjéből vettfalfestmények (1517) legragyogóbb bizonyítékai alkotó erejének, klasszikustisztaságu és mégis érzéki fölfogásának. A festmények kivitele Giulio Romanótólés Pennitől való. Utolsó korszakának függőképei közül némelyek legtökéletesebb,legünnepeltebb művei közé tartoznak, de sok olyan is van közöttük, melyekneklegfölebb rajza való ő tőle, mig a kivitel egyes tanítványainak többé-kevésbbéméltó kezére vall. Ilyen, bizonyára nem sajátkezü kivitelü képei: A szentcsalád a tölgyfa alatt (madridi muzeum); A nagy szent család (Louvre); R.gyöngyének nevezett szent család (madridi muzeum); Madonna del impennata(Pitti-képtár); Madonna del passeggio (London, Bridgewater-képtár); Mihályarkangyal, Szt. Margit (Louvre), valószinüleg Aragoniai Johanna képmása is (u.o.) stb. Ellenben legkitünőbb művei közé tartozik több képmása, első sorban X.Leo megkapó jellemzésü képe, mely a pápát két bibornok társaságában mutatja be(1518, Pitti-képtár); Bibbiena bibornok képe (madridi muzeum); a tudósInghirami képe (Volterra, Inghirami-palota); Castiglione Boldizsár, a hiresudvaronc gyönyörü, finom képe (Louvre); A hegedüművész (1518, Róma,Sciarra-palota). Navarego és Beazzano velencei követek képének több példányaközül alighanem a római Doria-képtárban levő az eredeti. A drámai erőnek, mély,vallásos fölfogásnak a netovábbja a kereszt alatt összeroskadó Krisztustábrázoló képe (Lo spasimo di Sicilia) a madridi muzeumban, mig a hires Szt.Cecilia (1516 körül, bolognai képtár) és az Ezekiel próféta látomását ábrázolókis képe (Pitti-képtár) mintegy előkészítenek utolsó, leghiresebb képeinekegyikére, az u. n. Sixtus-féle Madonnára (drezdai képtár). A piacenzaiS.-Sisto-templom fő oltára számára festette R. a világnak ezt a legismertebb,legünnepeltebb Madonna-képét. A szt. Sixtus és Borbála között, angyalok seregeközt gyermekével látomásszerüleg megjelenő Madonna az utolsó, legötkéletesebbfoka R. hasonló tárgyu alkotásainak, legtisztább, legfestőibb ábrázolása aMadonna eszméjének. Utolsó műve, melynek R. csak felső részét készítette el,Krisztus szineváltozásának hatalmas ábrázolása (vatikáni képtár).

R. az építés terén is működött. Már gyermekkorában nagyhatást gyakorolhatott reá az urbinói hercegi palota, később pedig, Rómábakerülvén, Bramante vezetése alatt gyakorlatilag is érvényesítette tehetségét.1509 körül építette szt. Elegius templomát Rómában, majd a Santa Maria delPopolo templom Chigi-kápolnáját, Bramante halála után pedig a rómaiSzt.-Péter-templom főépítőmestere lett és mint ilyen fontos szerepet játszik arenaissance-építés történetében: a Bramante tervezte központi elrendezéshelyett alatin kereszt formáját akarta érvényre juttatni, de a kedvezőtlenkörülmények folytán tervének csak igen csekély részét vihette ki. Befejezte avatikáni palota loggiáknak nevezett részét, elkészítette a hires Villa Madamaterveit, az Aquila-palotát Rómában, a Pandolfini-palotát Firenzében stb. Életevége felé a szobrászattal is megpróbálkozott. Több fönmaradt szobrot, érmettulajdonítanak neki, a legnagyobb valószinüséggel még a szentpéterváriEremitageban levő delfin és holt gyermek márványszobrát. Mint a római ásatásokfővezetője, rendkivüli buzgalmat fejtett ki és a pápához irt jelentéseiben alegfinomabb művészi és archeologiai érzékről tesz tanuságot. R. művészeténekjellege érthetővé teszi, hogy hosszu ideig a festészet föltétlen fejedelmegyanánt tisztelték. Nincs meg benne az az erőszakos, a nagy közönségreidegenszerüleg ható vonás, amely főleg Michelangelo műveit jellemzi. Lelkénekbámulatos fogékonysága, mellyel mestereitől mindazt eltanulta, aminek hasznátvehette, talán kevésbbé bámulatos, mint az a tehetsége, hogy egyéniségétmindvégig sértetlenül, ragyogóan megőrzi. Művészetének legszilárdabb alapjátfölfogásának egyszerüsége, határozottsága teszi. Eszközeit teljesen hatalmábantartja és világos meggondoltsággal, teljes céltudatossággal alkalmazza őket.Természetes, hogy ez csak végtelen, a régi mesterek művein és az ókoriszoborműveken képzett formaérzéke és finom szinérzéke mellett volt lehetséges.Benne éri el az olasz renaissance tetőpontját, az ókori és középkori művészetszellemének tiszta, harmonikus összeolvasztását, az újkor, a renaissanceművészetében.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is