Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rájafélék... ----

Magyar Magyar Német Német
Rájafélék... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Rájafélék

(Batoidei), a harántszáju porcogós halak egyikalrendje. Testük erősen lapított s a széles mellúszókkal együtt majdnemtányérformát ölt. Farkuk vékony, hosszu, gyakran tüskés, ritkábban egy-kéttőrforma tüskenyujtvánnyal fegyverzett. Alfelúszók és pislogó hártya nincsenek.Fejük hátoldalán fecskendőnyilások feküsznek. Hasoldalukon öt kopoltyurésnyilik. Szájuk is vastag, de kicsiny állkapcsaik sorokba rendeződött, majdhengeres, majd lemezforma és sorokba rendeződött fogakkal fegyverzettek. Bőrükvagy sima, vagy pedig érdes, egyes esetekben horgasan kiemelkedő csontospikkelyekből áll. Vagy petéket raknak le, vagy pedig eleveneket szülnek.Mindannyian tengeriek és több családba osztatnak. A Pristidae családnak képviselőjea fürészhal (l. o.). A villamos ráják vagy torpedó-félék (Torpedinidae) elülkerekített, csupasz testüek. Hátúszójuk egy-kettő van, vagy néha egy sincs.Farkúszójuk háromszögletü. Hasúszóik közvetlenül a mellúszók mögött állanak. Afej, a kopoltyuk és a hasúszók belső szegélye között a sajátságos szerkezetüvillamos szaru fekszik, amellyel tetszés szerint erősebb vagy gyengébbvillamütéseket adhatnak. Ide tartozik a foltos torpedó (Torpedo oculata L.),mely 1,25-1,5 m. hosszura és 25-30 kg. nehézre nőhet; háta szürkés-barna vagyvörhenyes-sárga 1-7 világoskékkel beszegett szemforma folttal, néha fehérenpontozott; hasa fehéres-szürke. A márványos torpedó (Torpedo mamorata Riss) 1,5m. hosszu és 25-30 kg. nehéz; háta barna, barnásan és fehéresen márványozott;hasa fehéresszürke. Mindkettő a Földközi-tengert s az Atlanti-oceánt lakja. Azókorban orvosszerül használták fejfájás és csúz ellen. A tulajdonképeni ráják(Rajidae) teste rombforma; bőre érdes vagy tüskés; orrmányuk kihegyesedett;mellúszóik az orrmánytól a hasúszókig terjednek; hátúszóik a farkhegye mellettfeküsznek; farkúszójuk nagyon csenevész. Az ívás idején a him hasúszóitüskések. Fajai minden tengerben otthonosak. A tüskés rája (Raja clavata L.)1,5 m.-nél is nagyobbra nő, néha 4 m. hosszu és 200 kg. nehéz is lehet,különösen a déli tengerekben. Az idősebbek hát- és hasoldala nagy tüskékkelfegyverzett. A hát barna, világosan foltos; a has fehér. Az Európa körülitengerek partjain a homokban és iszapban él. Kis halakkal és rákokkal táplálkozik.Húsát eszik. A sima rája (R. Baits L.) 1 m.-nél hosszabbra és 50 kg.-nálnehezebbre is megnő; orrmánya hegyes, sima bőrü, de szemei előtt és mögött,valamint farkán tüskéket visel. Felső állkapcsain 50-nél több fogsor van. Hátasötét olajzöld, néha fehér foltos. Hasa sötétszürke feketés tünettel. AzÉszaki-tengert lakja. Régen sok babonás hiedelemnek volt tárgya. A tőrfarkuráják (Trygonidae) mellúszói a fej előtt összeérnek és csúcsosan végződnek;fogaik haránt redősek; farkuk hosszu, ostorforma, gyakran úszók nélkül s egyvagy több, néha fogas tőrnyujtvánnyal fegyverzet. Fajai a különböző tengereketlakják. A közönséges tőrfarku rája (Trygon Pastinaca L.) majdnem 1 m. hosszuraés 5-6 kg. nehézre nő; háta sárgás-fekete; hasa szennyes fehér. az európai tengereketlakja; a Földközi-tengerben igen gyakori s itt a partok közelében tartózkodik.Kisebb halakkal, rákokkal és csiga-kagylókkal táplálkozik. Ha ellenség támadjameg, tőrfarkával védekezik s hatalmas sebeket ejt. Azt hitték felőle, hogymérges. Ugyan e családba tartozik a Dicerobatis Blainsv., melynek egyes fajai 7m. hosszura és 9 m. szélesre is megnőnek. A legnagyobb példányok aMyliobatidae-családban találhatók, egyesek 2-300 kg. nehézre is nőhetnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is