Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rajna Rhine
Rajna-vidék... Rhineland
rajnai fehé... hock
rajnai kavi... rhinestone

Magyar Magyar Német Német
Rajna Rhein (r)
Rajna-vidék... Rheinland (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rajna

(Rhenus, Rin, Rhein, Rijn, Rhyn), egyike Európa legnagyobbfolyóinak Svájc, Németország és Hollandiában. Graubünden svájci kantonban kétforráspatakból, a Felső- és Alsó-R.-ból ered. Amaz a Badus-Stock lábánál 2344m.-nyi magasban a Toma-tóból fakad, több glecserpatak fölvétele után átfolyik a12 km. hosszu Tavesch-völgyön, azután fölveszi a Lukmanier-hágótól Ny-ra 2453m.-nyi magasban fekvő Skura-tóból jövő medelsi, vagyis a Közép-R.-t és azutánmintegy 70 km.-nyivel lejebb Ilanznál a glenni vagyis lugnetzi R.-t, még lejebba Rabbiusát és Reichenaunál egyesül a Hátsó-r.-val. Ez a Szt.-Bernát-hágóközelében a Marscholhornon levő Zapport glecser vizeiből 2902 m.-nyi magasbanered, áttör egy borzasztó hegyszakadékon, végig folyik a Val Rhinen, áttör a LaRufna nevü hegyszakadékon és É-nak fordul a Via maléba vagyis Schams-völgybe,ezt Thusisnál hagyja el és a Domlescheg nevü széles völgyben hegyi patakkarakterét elveszítvén, széles, részben szabályozott mederben folytatja útját;jelentékenyebb mellékvizei jobbról az Aversi R. és az Abula (l. o.), balról arohamos Nolla patak, amely Thusisnál torkollik és fekete vizével Reichenauigfeketére festi a Hátsó-R.-t is. Reichenauig a R. 150 glecser vizét gyüjtimagába, vizterületet 1694 km2, amiből 75,5 glecserekre esik. Hossza56 km. Reichenaunál, ahol 45 m. széles, veszi föl a folyó a R. nevet, eleintecsak tutajozható, de később a Plessur fölvétele után egész kis hajókra nézvehajózhatóvá is lesz. A Plessurtorkolat elhagyása után É-nak fordul, a Landquart(l. o.) fölvétele után elhagyja Grubündent, határul szolgál egyrésztSt.-Gallen, másrészt Lichtenstein és Vorarlberg közt, fölveszi balról aTaminát, jobbról az Illt és Rheineck alatt a Boden-tóba szakad, amelyetKonstanznál hagy el. 6 km.-rel lejebb a Zelli- vagyis Alsó-tóvá szélesedik.Innen magas partok közt Ny-i irányban folytatja útját Schaffhausenig, ahol ahires vizesést alkotja. Schaffhausen alatt 21/2 km.-nyiremedréből mészsziklák állanak ki, a folyás gyorsabb lesz és végre Laufenkastélynál 115 m.-nyi szélességben, három ágban, magas, meredek sziklák köztmennydörgésszerü robajjal lezuhan a 15-19 m. mély, széles üstszerülegkiszélesedett alsó medrébe. További útjában, amely Baselig nagyobbára Ny-iirányu, még több sellőt és esést alkot; igy Zurzach alatt a Kis-Laufent,Laufenburgnál a Nagy-Laufent és Rheinfelden fölött a Höllenhakent.Schaffhausentől Baselig tehát hajók rajta rendesen nem járnak. E részébenbeléfolynak balról a Thur, Töss, Glatt, Aare és Birs, jobbról és Wutach, Alb ésa Wehra. Reichenautól Baselig a hossza 299 km.

A Felső-R. (Baselig ugyanis svájci R.-nak hivják) BaseltőlBingenig ér, ezen részében 361 km. hosszu, É-i irányban átfolyik a Felső-R.-isíkságon, elválasztja Elzászt Badentől és az utóbbit a Bajor-Pfalztól ésátfolyik Hessen nagyhercegségen. Ezen útjában völgyét balról a Vosges és Hardt,jobbról a Fekete- és Oden-erdő határolják. Tulla badeni mérnök tervei szerint asokféle szétágazó és számos szigetet alkotó R.-t 1818-tól 1872-ig szabályozták,lehetőleg egy mederbe terelték, amivel útját 85 km.-rel megrövidítették ésesését jelentékenyen fokozták. Szélessége ezen útjában 200-ról 576 m.-renövekszik. Baseltől Kehlig a hajózás még jelentéktelen, legfölebb 400 q terhetbiró hajók járhatnak rajta. Plittersdorftól kezdve már sokkal nagyobb hajókatis megbir. A csatornák, amelyek e részében belőle kiágaznak, a hüningeni,breisachi, III-R. és frankenthali csatorna. Jelentékenyebb mellékfolyói aFelső-R.-i síkságon balról az III. Moder, Sauer, Lauter és Queich, jobbról aWiesen, Elz, Kinzig, Rench, Murg, Alb, Kraich, Neckar és a Majnai MainztólBingenig a R., a bortermő Theingaun folyik kersztül, innen Ény-nak fordul ésporosz területre lép, amennyiben először Hessen-Nassaut választja el a R.-itartománytól és ezután belép ebbe és ezt vágja keresztül a németalföldi határig.Bingentől Kölnig 159 km. hosszuságban nyulik el a Közép-R., amely Koblenzig aTaunust a Hunsrücktől, Bonnig pedig a Westerwald és Siebengebirgét az Eifeltőlválasztja el és természeti szépségekben nagyon gazdag. A hajózást e szakaszábanmegnehezítették és veszélyeztették a Binger Loch, azután egyes helyekBacharach, Caub, Oberwesel (Loreley) mellett, a Kis- és Nagy-Unkelstein, ast.-goari zátony stb. Ezen akadályok eltávolítását állítólag már IV: Henrikcsászár korában kezdték meg. Az első repesztések azonban csak a XVII. sz.-bantörténtek. Sokat tett a hajózás akadályainak megszüntetésére a francia kormány,legtöbbet 1830 óta Poroszország. És most azok már számba sem vehetők. A folyószélessége e szakaszban nagyon különböző; Geisenheimnál 628, Assmannshausennél250, Koblenznél 313 és Bonnál 377 m. Mellékfolyói itt balról a Nahe, Mosel,Brohlbach és Ahr, jobbról a Wisper, Lahn, Wied és Sieg. Kölnnél kezdődik azAlsó-R., amely torkolatáig 343 (ebből esik német területre 177) km. hosszu. Baloldalán a hegység egészen elenyészik, jobb partján is mindig hátrább vonul, migvégre egészen sík vidéken folytatja útját. Emmerichnél lép a R. németalfölditerületre Geldern tartományba 2,5 km.-nyire e helytől két ágra oszlik. A D-i ág(84 km.) Lövensteining Waal, inne Dordrechtig (24 km.) Merwede és Krimpenig (9km.) Nord nevet visel. Ezután Oude, későbben Nieuwe Mass néven elhaladRotterdam mellett és a Hoek van Hollandnál és Északi-tengerbe szakad. Az É-i ágPannerdeni-csatorna néven Westervootig halad és ismét két ágra szakad. Ajobboldali ág Új-Yssel néven abban a csatornában folyik Doesborghig, amelyetDrusus ásatott a R. és Ó-Yssel egyesítése végett. Doesborghnál a két Ysselegyesül és a Zuider-tóba ömlik. A baloldali ág R. néven a Waallal egyközüenfolyik el Wafeningen és Thenen mellett Wijk bij Durstedéig, ahol Lek nevet veszföl, innen egy igen gyenge mellékág, amely azonban fő ág számba megy, KrommeRijn néven Utrecht felé megy, ahonnan kiindulva egy csatorna vizét Vianennél aLekbe vezeti. Utrechtnél azonkivül 1892 óta kiágazik a hajózhatóMerwede-csatorna, amely Amsterdamba visz. Mig a Lek nevü ág Wijk bijDurstedétől kezdve útját folytatván, elhalad Schoonhoven mellett és a NieuweMaassal egyesül, a R. Utrechtnél még egy másik ágat bocsát ki magából, amelyet Vechtnekhivnak és Mindennél a Zuider-tóba ömlik. Ami a R.-ból ezen ág kibocsátása utánmegmarad, Oude Rijn néven inkább csak árokhoz hasonlít és Utrechtből Lejdán átKatwijk-op-Rijnig jut, ahol még a XIX. sz. elején a homokban veszett el.Azelőtt Katwijk aan Zeenél a tengerbe torkolt. A legújabb időkben a homokbabeszikkadó vizeket egy csatornába gyüjtötték össze és három zsilip segélyévelismét lefolytatják a tengerbe. Az osztatlan alsó R. szélessége Kölnnél 522,Weselnél 616 és Emmerichnél 992 km. Mellékcsatornái e részében az Erft-,Theinbergi- és Spoy-csatorna. Mellékfolyói pedig balról az Erft és a Maas,jobbról a Wupper, Ruhr, Emscher és Lippe. A R. esését a következő számokmutatják: a legmagasabb fekvésü forrása 2902 m., Reichenaunál 586, Bregenznél 397,a R. vizesése alatt Neuhausennél 360, Baselnél 245, Plittersdorfnál 110,Mainznál 82, Bingennél 78, Koblenznál 60, Kölnnél 38 és Emmerichnél csak 12 m.A R. halakban még mindig gazdag; az aranymosás most mát nem jövedelmez, tehátabba hagyták. Régen az átkelés rajta nehéz volt, most több, nagyobbára vasútihíd vezet át rajta.

Kereskedelmi szempontból a R. Európa egyik legfontosabbfolyója, mivel sűrü népességü és élénk iparu területeken folyik keresztül és azegyik legjártabb tengerbe, Angliával szemben torkollik; azonkivül mellékvizeiés csatornái Németország belsejével, az osztrák-magyar monárkiával, Belgiummal,Hollandiával kötik össze és partjai mellett számos vasúti vonal vezet el. Már arómaiak igyekeztek a hajózást rajta szabályozni. A frankok egyéb rómaiintézményeken kivül a R.-i vámokat is fentartották. Midőn azonban a frankbirodalom felbomlott, a rablóvárakon kivül a R.-melléki német fejedelmektőlszedett magas vámok, ez utóbbiak különösen a XIII. sz. óta, nagy akadályaivoltak a kereskedelmi hajózásnak. Miután a rastati kongresszuson a franciakövetek a R.-n a szabad hajózást szóba hozták, I. Napoleon a R.-n a vámszedéstszabályozta. 1810 okt. 31-én Hollandia is beszüntette a maga területén avámszedést. De Napoleon bukása után ugyanez a Hollandia tanusította alegmakacsabb ellenállást a R.-melléki államok azon törekvésével szemben, hogy ahajózás szabaddá tétessék. Az általa gyakorolt vámszedésnek csak az 1851 dec.31. a német vámszövetséggel megkötött kereskedelmi szerződés vetett véget. Azonbana német birodalomban a vámszedés, bár alacsonyabb tételekkel, még mindigfenmaradt, mig végre 1868 óta csupán rendőri szabályok korlátozzák a szabadhajózást. A nagyobb R.-i kikötők a német birodalomban: Kehl, Lauterburg,Leopoldshafen, Germersheim, Speyer, Mannheim, Ludwigshafen, Worms, Oppenheim,Mainz, Bibrich, Bingen, Koblenz, Bonn, Köln, Düsseldorf, Duisburg, Ruhrort,Wesel; Németalföldön: Arnheim, Dordrecht, Utrecht, Rotterdam, Nimwegen, Bommelés Amsterdam. Nagy lendületet adott a hajózásnak a gőzhajózás. 1892. a R.-n 22553 695 métertonna súlyu árút szállítottak. Kölntől lefelé néhány tengeri hajóis jár. Az első gőzhajó-társaság, amely rendes meneteket rendezett be Rotterdamés Köln közt, a rotterdami németalföldi társaság volt. Ezt utóbbi kettő 1853.egyesült és hajóit Rotterdam és Mannheim közt járatja. Leggyorsabb járatu hajóiMainztól Bonnba 91/4, megfordítva 51/2 óra alatt jutnak el. A fentieken kivüljelenleg még 10 nagyobb társaság gőzösei és vontatói járnak a R.-n.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is