Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rajnai tart... ----

Magyar Magyar Német Német
Rajnai tart... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rajnai tartomány

(Rheinprovinz, Rheinland), Poroszország legnyugatibb fekvésüés legnépesebb tartománya, a Németalföldiek, Vesztfália, Hessen-Nassau, Hessennagyhercegség, a Rajnai Pfalz, Lotaia, Luxemburg és Belgium közt; ahozzátartozó, de elkülönített Wetzlar kerületét is beleszámítva 26 992 km2ter., (1890) 4 710 391, 1 km2-re 174 lak., akik közt 3 351 864katolikus, 1 295 673 evangelikus, 14 391 más keresztény és 47 234 izraelita. ARajna által két egyenlőtlen részre osztott tartomány legészakibb része sík v.dombos; D-i részét a rajnai palahegység takarja, amelyben az Idakopf(745 m.), a Walderbeskopf (816 m.) és a Hohe Acht (760 m.) a legmagasabbcsúcsok. A Rajna, amely itt 332 km. hosszu és mellékvizei: Wied, Sieg, Wupper,Düssel, Ruhr, Emscher, Lippe (jobbról), Nahe, Mosel és Erft (balról), továbbá aMaas vidékéhez tartozó kisebb vizek (Roer, Schwalm, Niers stb.) öntözik.Legnagyobb tava a Laachi-tó. Az éghajlat a fensíkokon zord, a völgyekben nagyonenyhe. Az egész területből (1893) szántóföld és kert 1 271 230, rét 209 721,legelő 171 502 és erdő 831 093 ha. A legtermékenyebb rész az ugynevezettjülichi vidék, mely Jülich, Gladbach, Grevenboich és Bergheim járásokatfoglalja magában. Az évi termés volt 1893-ban 342 141 tonna rozs, 166 071 tonnabúza, 30 743 tonna árpa, 205 059 tonna zab, 1 904 477 tonna burgonya és 244 059tonna réti széna. Bőven terem még a bor (1893-ban 11 541 ha. szőllőn 305 103hl. bor), különösen a Rajna, a Mosel és Saar mellett. Az állattenyésztés ágaiközül kiváltképen a szarvasmarhatenyésztés virágzik. 1892. volt azállatállomány: 162 357 ló, 1 076 945 szarvasmarha, 249 238 juh, 646 481 sertés,292 007 kecske és 95 674 méhkas. A mezőgazdaságnál fontosabb az ipar és a németbirodalomnak alig van tartománya, amelyben ez jobban ki volna fejlődve mintitt. Lehetővé teszik ezt különösen a Ruhr és Saar mentén levő nagy széntelepekés ércbányák (vas, ólom, cink, réz stb. érc). Legnagyobb fejlettségnek örvend avas- és fémipar (Duisburg, Düsseldorf, Essen, Oberhausen, Köln, Deutz,Eschweiler, Neunkirchen, Solingen, Remscheid, Lennep, Aachen, Burtscheid,Stolberg); továbbá a posztó- és gyapjukelmeszövés (Aachen, Burtscheid, Düren,Elberfeld, Eupen, Lennep, Kettwig), a selyemszövés (Krefeld, Elbertfeld), afélselyem- és bársonyszövés (Elbertfeld, Barmen, Mühlheim, Rheydt, Viersen), apamutszövés (a Wupper völgyében), a vászonszövés (Gladbach, Grevenbroich), abőripar (Malmedy, St.-Vith), a papirosipar (Jülich, Düren járások), az üvegipar(Stolberg, Saar-vidék), a cukor-, dohány- és sörgyártás. A virágzó ipar élénkkereskedsét is teremtett; ennek középpontjai Köln, Koblenz, Duisburg,Düsseldorf és Aachen. A kerületek: Koblenz (6205 km2, 633 638 lak.),Düsseldorf (5472 km2, 1 973 115 lak.), Köln (3977 km2,827 074 lak.), Trier (7183 km2, 711 998 lak.) és Aachen (4155 km2,564 566 lak.). A tartomány 1815. jutott Poroszországhoz és magában foglalja azegykori Cleve és Geldern hercegségeket (1609 óta), Mörs fejedelemséget (1702óta), Jülich és Berg hercegségeket, Trier, Köln érsekségeket és Mainz egyrészét, Lotaia, Limburg és Luxemburg hercegségek részeit, 4 más fejedelemséget,13 grófságot, 3 várgrófságot, 38 uradalmat, 7 apátságot, Köln, Aachen, Wetzlarbirodalmi városokat. V. ö. Hocker, Die Grossindustrie Rheinlands u. Westfalens(Lipcse 1867); Wegeler, Beiträge zur Specialgesch. d. Theinlande (Koblenz1878-80.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is