Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rajztanítás... ----

Magyar Magyar Német Német
Rajztanítás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rajztanítás

Az ált. isk.-i rajz, a gimn.-i rajz és műalkotás-elemzés tantárgyat, átfogó értelemben a vizuális nevelést jelenti (minden vizuálisan kifejező, ábrázoló és műelemző tevékenységet). A rajzolás a vizuális megismerés és közlés lényegmegragadó alapeszköze. A rajztanítás célja, hogy megalapozza a gyermekek látáskultúráját; érzelmeikre és értelmükre hatva hozzájáruljon személyiségük fejlődéséhez. Feladata a vizuális kultúra alapértékeinek közvetítése, a vizuális kulturáltság megszerzéséhez szükséges ábrázoló-alakító, eszközhasználati, technikai képességek fejlesztése, alkotó, cselekvő magatartás és szemléletmód kialakítása. Fő képzési területei a képzőművészet, tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció (képzőművészeti nevelés, tárgy- és környezetkultúra oktatás). Jelenlegi isk.-rendszerünkben rajztanítás folyik az ált. isk.-ban és a gimn.-ban heti 2 v. 1 órában. Nagyobb óraszámú a rajztanítás a szakosított ttv.-ű, tagozatos oszt.-okban. Rajz és műalkotások elemzése tantárgyból 1987 óta lehet érettségizni tagozatos oszt.-ba járó v. fakultációban résztvevő tanulóknak. Az írásbeli vizsga rajzi feladatok ból áll, a szóbeli vizsga minden feladata 3 részből tevődik össze: a) művészettört., b) egy műalkotás elemzése, c) egy művészeti technika ismertetése (művészettörténet tanítása) . 1993-tól dolgozik a Rajzi Érettségi Munkacsoport (RÉM) a m. hagyományokat a korszerű európai vizuális nev.-i gyakorlattal ötvöző, új érettségi vizsga kialakításán. Szakközépisk.-kban és a szakmunkásképzésben szakrajzot, műszaki rajzot tanítanak, ami az adott iparágnak megfelelő, speciális szakmai jellegű ábrázolási és rajzolvasási ismeretekből áll. ? Az isk.-rendszerű rajzoktatásunkat először kötelezővé tevő Ratio Educationistól (1777) EötvösJózsef népokt.-i tv.-éig (1868) az ún. normál isk.-khoz kapcsolt nemzeti rajzisk.-kban tanítottak Pestalozzi hoz visszavezethető, hasznossági célú, geometrikus rajzolást az iparosodó társ. szükségleteinek megfelelően. A rajztanítás másik ősvonala a mai amatőr fogalomnak megfelelő, pozitív tartalmú ?házi dilettantizmus?. Külföldi, főleg bécsi és müncheni művészeti akad.-n képzett festők foglalkoztak főurak gyermekeivel v. magánórákat adtak műtermeikben. Pl.: Marastoni Jakab híres festőisk.-ja 1846?1860 (művészeti felsőoktatás). ? A rajztanítás kezdettől fogva kettős irányú: geometrikus-prakticista-racionalista és művészeti-esztétizáló-pszichologizáló. Legrégebben a fali és lapmintákról v. a tanár táblai előrajzáról másoltató, mechanikus módszerek uralkodtak. A XX. sz. elejétől a term. utáni tanulmányok kerültek a középpontba. Áll. ttv.-eink a racionális rajztanítást írták elő, és csak a reformpedagógiá nak elkötelezett magánisk.-kban folyt az ösztönös, játékos, gyermeklélektani alapú rajzolás, ami az 1946-os ún. koalíciós ttv.- ben lett hiv. irányzat rövid időre (gyermekrajzok) . Ezt a ttv.-et elsöpörte a marxista ismeretelmélet alapján álló, szovjet példákat követő, politechnikai közp.-ú 1950-es ált. isk.-i ttv. (politechnikai oktatás) A folytonos korszerűsítés szellemében keletkező, a túlpolitizáló torzulásokat és a munkakeresetek merevségét enyhítő új ttv.-ek (1956., 1958., 1962.), majd a racionális és a művészi irányzat szintézisére törekvő 1973-as módosítás vezettek a radikálisan újító 1978-as ttv.-hez és annak 1987-es korrekciójához, amely lényegében ma is meghatározza a rajztanítást. ? Ált. isk.-i tkv.-ek: Környeiné Gere Zs.?Reegné Kuntler T.: Tér ? forma ? szín. Bp. 1979.; Sándor Zs.: Ábrázolás és művészet. Bp. 1988. Gimnáziumi tkv.-ek: Beke L.: Műalkotások elemzése. Bp. 1986.; Pázmány Á.?Permay É.: Látás és ábrázolás. Gimn. I?III. Bp. 1991.

Csôregh Éva



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is