Rákos

folyó, Gödöllő felett, Szada falu határában, szőllőhegytövében ered s D-i irányban folyva Pécelen keresztül folyik s ÉNy-i iránybanÓ-Budával szemben az Ördögmalomnál a Dunába szakad. Vizét most a városligetitóba vezetik be. Mellette terül el a R. mezeje, melyen az első országgyülést1286., IV. László idejében, az utolsót 1540. tartották s ezen harmadfélszázadalatt a R. igen fontos elhatározások helye lett, kivált mióta az 1298. XXXIV.t.-c. kimondotta, hogy a főpapoknak, főuraknak és nemeseknek minden szt. Györgynapján egybe kell gyülniök. Az 1299. évi országgyülést e törvény alapján már aR.-on tartották, az ország új fővárosával, Budával szemben. Legtömegesebbeneleintén a legközelebb lakó kunok jelentek meg rajta, kiktől a királyok legtöbbodaadást remélhettek- a R.-on jobbadán szabad ég alatt táborozó köznemességgelvélték ellensúlyozni a mindegyre követelőbb oligárkiát. Mind a mellett a királya főpapokkal és főurakkal rendesen előzetes gyülést tartott Buda várában, hogyaz együtt csak bajosan tartható nagy tömeg elé kellően előkészítettjavaslatokkal léphessen. Maga a nemesség alkalmasint a Kerepesi-úttól jobbra ésbalra tanyázott; téves azonban az a meglehetősen elterjedt hit, mintha lóhátontanácskozott volna. A tanácskozás a ferenc- vagy a domonkosrendiek templomábantartott Veni sancte után rendesen egy külön e célra készített óriási táborban,vagy pedig (mint p. már 1308 nov. 27.) a domonkosrendiek templomában folyt,kétségkivül tárt ajtók mellett, hogy a kiszorult tömeg is hallhassa abeszédeket s hogy szólásra a szabadban álldogálók is jelentkezhessenek. Itttartották rendszerint a királyválasztó gyüléseket is, hogy azután a koronázásratömegesen vonuljanak Fehérvárra. Ranzan történetiró 1486-90 közt mint szemtanuirja, hogy egy-egy ilyen R.-i országgyülésre többnyire lóháton, néha 80 000ember is egybegyül a nélkül, hogy eleség dolgában megszorulnának; de már aJagellók idejében a főurak tudvalevőleg éppen az ellátás megnehezítésével s a tanácskozáselnyujtásával igyekeztek oszlásra birni a köznemességet, hogy azután maguknakbiztosítsák a többséget. A rengeteg sátor, mely a nagy mező felé tárva-nyitvaállt, lehetősvé tette, hogy Magyarország törvényhozása egyetlen egy kamarábólálljon; de már korábban divatba jött, hogy a főpapok és főurak a nemesektáborától külön, Budán szálltak meg, ami azután néha, p. 1458., éppen Mátyásválasztásakor, a tanácskozások megkezdését vagy folytatását is gátolta, mivel,különösen a Duna zajlása idején, Buda és a R. mezeje közt a közlekedés bajosvolt. A XV. sz. végén a Kerepesi- és az Üllői-út mentén már mind több ház épülts igy a mai József-, sőt részben a Ferencváros területén is oly külvároskeletkezett, melyben az országgyülés alatt már a nemes urak is nagyobbkényelmet találhattak, mint imént a szabad ég vagy a sátrak alatt valótáborozásban. Ezek a tábori országgyülések bizonyos tekintetben hadi szemlékreis alkalmat nyujtottak. 1471. Kázmér lengyel király s 1809-ben I. Napoleonfrancia császár törvényes királyuk ellen ide hivta egybe a magyarokat, kikössze is gyültek, de mindannyiszor a bujtogató ellenség visszaverésére.

Forrás: Pallas Nagylexikon