Rákosi

1. Jenő (mindszenti), költő és hirlapiró, szül. Acsádon(Vas) 1842 nov. 12. Atyja a Szegedyek gazdatisztje volt, ki minden gyermekéttelhetőleg iskoláztatta. Alsóbb iskoláit Sárváron és Kőszegen, a középsőosztályokat Sopronban a benedekrendiek gimnáziumában járta. Itt kezdte megirodalmi kisérleteit vers- és novellairással tanárai ösztönzésére s ugyanittsikerült Tóth Hérics János (most kuriai biró) barátjával együtt, néhány jelestanár párfogásával, a politikai helyzet kedvezőbbre fordultakor magyar önképzőtársulatot alakítania, mert 1859-ig csak német nyelven dolgozhattak. Mivelatyja időközben különféle csapások miatt elszegényedett, hogy a kilenc élőgyermekkel megáldott szülők terhén könnyítsen s kenyerét maga keresse meg,félbeszakította iskolázását és gazdasági pályára lépett. Lengyeltótiba (Somogy)ment, ahol Zichy János gróf birtokán Perlaky József tiszttartó gyermekeinekkorrepetitora s egyszersmind gazdasági gyakornok volt 1860 őszétől 1862 tavaszáig.Irói tehetsége itt affélékben nyilatkozott, hogy műkedvelői előadásokatrendezvén, maga irta a darabokat, melyeket be is tanított. 1862. Öreglakra(Somogy) Jankovich József birtokára ment irnoknak. Itt mintegy 13 hónapottöltött. 1863 jun. azonban végkép megvált a gazdasági pályától s határozottterv nélkül Pestre ment. Itt Hérics János barátja jó indulatu erélyesközbelépésére elhatározta magát tanulmányai folytatására. Sok küzdelem utánsikerült a helytartótanácstól engedélyt nyernie a végzett hat osztálynak egy évalatti kiegészítésével, illetőleg a VII. és VIII. osztály összevonásával apiaristáknál érettségi vizsgálat letételére. Ugyanez évben az első évi jogot ishallgatta és V. László címü drámáját irta 81864 első felében). Mindjárt azérettségi után (u. az év második felében) pedig kezdte irni Aesopusát. A jogotannak rendje szerint elvégezte, nehéz anyagi viszonyok közt tartva fenn magát;egyúttal költői tanulmányait is folytatta; főleg az angol irodalomhoz érzettvonzalmat, és Shaksperet tanulmányozta. 1866 őszén került először szinreAesopusa a nemzeti szinházban, s határozott sikert aratott. A fiatal iró mint amagyar dráma újabb fejlődésének úttörője tünt fel s csakhamar szoros barátságbalépett az irodalom és közélet nevezetességeivel. Kemény Zsigmond báró, aki R.Régi dal régi gyülölségről c. darabjának birálója volt az akadémiánál, 1867.meghivta a Pesti Napló munkatársául, nem annyira azért, hogy foglalkoztassa,mint inkább, hogy szinművek irására anyagi gondoktól független helyzetet nyujtsonneki. Igy lett R. újságiró. A Pesti Naplóban a Bécsi dolgok c. rovatot vetteát, örökébe lépvén Salamon Ferencnek. E rovat ismertető és polemikus cikkeibenvégig harcolta a kiegyezést s élénk tollával, aktuális megbeszéléseivel igennépszerüvé tette a rábizott rovatot. Pár hó mulva, külön tiszteletdíjjal, márvezércikkeket is iratott vele Kemény. E mellett nagy része volt a Borszem Jankómegalapításában, ahol magyar-deák makaróni versei egy időben nagyon kapósakvoltak. Bár igy igen tevékeny hirlapiró lett, a szépirodalomhoz sem lett hűtlens a koronázás idején a pesti népszinházban előadott darabja, A szent koronavarázsa, ismét tetszést aratott. Foglalkozott Shakspere-fordítással is és amagyar Shakspereben négy fordítás jelent meg tőle, leginkább a vegyes fajokközül, u. m. Felsült szerelmesek, Windsori víg nők, Ahogy tetszik és Cymbeline.1869. a Kisfaludy-társaság is tagjai közé választotta s ott székét Szép Ilonkac. drámai költeményének egy felvonásával foglalta el. Mikor 1869 végén a PestiNapló és a Századunk közt megtörtént a fuzió, R. kilépett a szerkesztőségből sRáth Mór meghivására alapította a Reformot és szerkesztette 1875-ig, függetlendeákpárti irányban, lapja körül csoportosítva a fiatal tehetséges tárcairókat:Márkus Istvánt, Toldy Istvánt stb. A Deák-párt megszüntével a lap is megszünt,illetőleg Urváry bele olvasztotta a Pesti Naplóba. R. a. Naplónál megmaradttárcairói állásban, politikával azonban nem foglalkozott. Drámairói pályája aCsiky Gergelyé előtt (később azzal párhuzamban) ezalatt folyton emelkedőbenvolt. Szinre szint c. történet vígjátéka, a Krakkói barátok, Szerelem iskolájac. drámai költeménye még jórészt a shaksperi romantika körében mozog; detehetsége mindinkább megtalálta önmagát s az élethez közelebb kereste a költészetet.Akkoriban készült a népszinház. R. mint már neves költő és agilis hirlapiró eműintézet létrejötte érdekében igen sokat tett; az eszmét terjesztette és anépgyüléstől a végső stádiumig szolgálta; gyüjtője, vezetője, jegyzője volt abizottságnak, s minthogy kellőkép qualifikált szinigazgató nem akadt, végül őtkérték fel igazgatóul. Ő vállalkozott s a pályázati hirdetés mellőzésével.1875. átvette az intézete 10 000 frt évi bérrel. Nagy szabásu társulatotszervezett, s a népszinműveket, operetteket és látványosságokat kultiválván anépszinházban, megteremtette annak a közönségét és jövőjét is. A németszinházat részint jobb előadásai, részint azon szerződés által gyengítette meg,melyet a párisi Société des auteurs et compositeurs társulattal kötött, melyminden Párisban sikerült darab előadási jogát Budapestre nézve biztosította anépszinháznak. 1881-ig állt a szinház élén, s ezalatt nemcsak igazgató, hanemrendező, fordító, átdolgozó is volt, egyáltalán igen nagy tömegü munkátvégzett. A repertoiret meg kellett alapítani, a régit kiválogatni, átjavítani(a külföldi darabokat is többnyire németből fordítva, német elmésségekkel ésvonatkozásokkal megrakva találta), az operette-szövegeket is átdolgozni. Irteredeti darabokat is: Ripacsos Pista dokmánya, népszinmű stb.

1881. történt a Pesti Hirlap meghasonlása, amikor Csukássitöbbekkel együtt kiválván e lap szerkesztőségéből, felszólította R.-t, hogyvele együtt alapítsa meg a Budapesti Hirlapot (l. o.). Meg is alapították, scsakhamar a magyar közönség egyik legolvasottabb lapjává emelték. Politikaipártállást nem foglalt a lap, főkép a nemzeti eszmét szolgálta, s igyekezettközönségével mentül bensőbb kontaktusba lépni. R. leginkább vezércikkeket irt alapba s irányát szabta meg, De mindjárt eleinte egy regényt is irt bele Alegnagyobb bolond címen, amelyben a maga nemzeti politikáját irta meg(megjelent 2 köt., 1882). Lapja, mely Csukássi halálával egészen az őtulajdonába ment át, több alkalommal, p. a véderővita idején nevezetespolitikai tényező volt a közvéleményben. Publikumával való bizalmas és bensőviszonyának, egyúttal közvetlen hatásának jele p., hogy egy-egy közcélragyüjtés útján könnyü szerrel rendesen nevezetes összegeket tud előteremteni. Alap irányának maga R. az éltető lelke, aki e téren is, mint a szinügy terén,jeles munkatársakat nevelt. Hirlapvállalatát legújabban (a 90-es években)jelentékenyen kiterjesztette. A Budapesti Hirlap mellett alapította aDivatújságot, a Gyermekdivatot s a patyolat c. fehérnemüdivatlapot; 1896 végénpedig egy merész vállalkozással az Esti Újságot, a krajcáros estilapot. Általánkezdeményeiben éles szem, merész lelemény, a közhangulat és szükséglet gyorsfelismerése a ritka erély jellemzi. Az akadémia 1892. levelező tagjáulválasztotta. Önálló művei: Aesopus és V. László (Pest 1866, 1 köt.); Régi dalrégi gyülölségről (szinmű, u. o. 1867); Szinművei (2 köt., 1872, 2. kiadás1891); A legnagyobb bolond (reg., 2 köt., 1882); Ida (vígj. 4 felv., 1883);Tempefői (1883, operette Csokonai ily c. darabjának sujetjéből); A bárónélevelei (bohóság 3 felv., 1883); Budavár visszavétele (népszinmű, 1886); Endreés Johanna (tört. szomorujáték 3 felv., 1886); Éjjel az erdőn (népszinmű 3felv., 1884); Magdolna (paraszttragédia 5 felv., 1889); Világ szép asszonyaMarcia (operette, 1888); Négy király (operette, magyar mesebeli felfogással);István vezér (históriai dráma); A tragikum (esztetikai mű, mely Beöthy Zsoltnakily címü műve megjelenése alkalmából készült s R. külön felfogását fejtegeti,1886); Szélháziak (énekes és táncos bohózat 3 felv., 1883); Titilla hadnagy(operette, 1880); A szerelem iskolája (szinmű 5 felv., 1883); Elektra(parodisztikus tragikomédia, 1891); Királynék harca (tört. szinmű 4 felv.,1890); Kis Kelemen története (gyermekregény). Fordított görög tragédiákat is,Aischylos Perzsiát egész terjedelmében lefordította és kiadta a BudapestiHirlapban (1895). Az ezredév története (látomány egy felvonásban, az 1896. éviezredéves ünnep alkalmából) címü ünnepi játéka mély költői felfogással fejeziki azt a nemzeti eszmét, melyért R. mint hirlapiró is a költő ihletével küzd.Ugyanekkor magyar nemességet kapott «mindszenti» előnévvel. Pályájának súlyaújabban inkább a hirlapirásra esik, s mint vezércikkiró, polemikus és általánmint szerkesztő áll inkább előtérben; nagy fontosságu azonban szépirodalmimunkássága is, nevezetesen új fokozatot jelent a magyar dráma történetében az őkezdeménye a 60-as évek végétől, amikor a szinköltészetnek, melybenSzigligetivel a szinszerüség kultusza uralkodott, költőibb lendületet adott smind a képzeletet szabadabbá, mind a dikciót szinesebbé és gazdagabbá tette.Irányához csatlakozott Dóczi, Toldy István, mig az egy évtizeddel utána fellépőCsiky Gergely inkább Szigligeti hagyományait folytatta. R.-nak hatása volt anépszinmű fejlődésére is; ő fedezte fel és foglalkoztatta a korán elhunytCsepreghy Ferencet is, kinek összes szinműveit kiadta (1881). E lexikon számáraa Magyar dráma (l. o.) cikket irta.

2. R. Szidi, az előbbinek huga, szinésznő, szül. Ötvösön(Zala) 1852 máj. 28. A szini akadémiát végezve, 1870. a nemzeti szinházhozszerződött, de 1872. elhagyta és férjhez ment Beöthy Zsolthoz. 1877. ismét aszinészethez pártolt és a népszinház tagja lett, mig 1885. megint visszatért anemzeti szinházhoz, hol mint első rendü komika aratja sikeresen babérjait.Szini iskolája is van, melynek kitünő vezetése és tanítási módszere szintén aző érdemeihez tartozik.

3. R. Viktor, iró, az előbbiek testvére, szül. Ukk községben(Zala) 1860 szept. 20. Első gyermekéveit Zala és Somogy vármegyében töltötte.Alig volt 2 éves, mikor atyját a mezőgazdasági válság tönkre tette. Ekkor Bélabátyjához került a székelyföldre, Gyergyó-Ditróba, hol bátyja községi orvosvolt és csak a középiskolába hozták fel 1871-ben Pestre, s ettől fogva Jenőbátyja, akkor a Reform szerkesztője, nevelte. Mind a 8 gimnáziumi osztályt abudapesti piaristáknál végezte s barátaival, köztük Ambrus Zoltánnal, már amásodik gimnazista korában irodalmi társaságot alakított, melynek tagjaileginkább drámákat irtak s maguk elő is adták. A felsőbb osztályokbantanárainak is feltünt szépirodalmi dolgozaival, s Kalmár Endre provinciálisnakkedvelt tanítványa volt. Az érettségi után, mint 18 éves ifju, arra voltutalva, hogy maga keresse kenyerét. Beiratkozott az egyetemre s a mellett beállta Nemzeti Hirlap (Márkus István és Toldy István lapja) szerkesztőségébe. Mikorez a lap megbukott, Csukássi József a Pesti Hirlaphoz szerződtette, 1881-benpedig, mikor Csukássi és R. Jenő megalapították a Budapesti Hirlapot, enneklett belső tagja s azóta szakadatlanul ott dolgozik. Mint hivatásos újságiró 17év alatt az újságcsinálás minden ágában szolgáltatta az illető lapokat. Legelsőkisebb szépirodalmi dolgozatai a Pesti Hirlapban jelentek meg, jobbára Vasálarcálnévvel. A Sipulusz álnevet, mely országos hirüvé tette, a Budapesti Hirlapnálhasználta először s e lap közönsége előtt forrott ki és izmosodott meg iróiegyénisége. Többször bejárta Olasz-, Francia- és Németországot, Ausztriát, sDániában, Szerbiában és Romániában is járt újságirói kiküldetésekben. Önállóanmegjelent munkái: Verőfény (novella, 1 köt., 1885); Bujtogatók (regény, 1 köt.,1886); Egy faludi Hamlet (regény, 1 köt., 1887); Sipulusz tárcái (1 köt., 1888.a Szépirodalmi könyvtárban 3 kiadást ért); Rejtett fészkek (1 köt. elbeszélésegy kis regénnyel együtt, 1891); Téli rege (történeti regény, 1892); Gyalu,Zuboly és társaik (tárca és novella, 1894); Barnabás rabsága és egyébelbeszélések (1896). Mindez csak kis része annak, amit napi és heti lapokba,almanachokba és folyóiratokba szerteszét irt. A felsorolt munkák egy része levan fordítva német, francia, cseh, dán, lengyel, horvát, orosz és olasznyelvre. Irói egyéniségének legsajátosabb és eredetibb megnyilatkozása az őhumoros rajzai és tárcái, melyekben a modern mindennapi élet furcsaságaittükrözteti friss és vidám humorral, sziporkázó ötletességgel és nevettetőtorzítással; a jókedvü karikatura terén mai humoristáink közt a leggazdagabbleleményü és körülbelül legeredetibb irónk. 1892 óta a Petőfi-társaság tagja.

Forrás: Pallas Nagylexikon