Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rakovszky... ----

Magyar Magyar Német Német
Rakovszky... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rakovszky

1. György (kisjeszeni és rákói), turocvármegyei nemes családtagja. 1541. Turóc alispánja volt, a következő évben Rávay Ferenc alnádoritélőmestere, 1543. pedig tagja volt a besztervei törvénycikkek megerősítésevégett a királyhoz küldött követségnek. 1552. és 1555. I. Ferdinánd király igenfontos ügyekben követül használta Izabella királynéhoz és a lengyel királyhoz.1563. a király megerősítette családja régi nemességét és kibővítette a címert,melyet R. megyei címerül is használt. 1564. Alaghy Jánossal és BornemisszaJános püspökkel együtt kiküldetett a Balassa Menyhért ellen emelt vádakmegvizsgálására. A Munkács közelében levő Kászonban halt meg. Latin verseket isirt. (V. ö. Horányi, Memoria Hungarorum III.);

2. R. Márton. Ugyanabból a családból származott. Két ízbenTuróc vármegye alispánja volt, még pedig 1574. és 1592-95. Később királyikamarai tanácsos lett. Miként nagybátyja, R. György, szintér irt latinverseket, azonkivül egy történeti műve maradt fenn: Regnorum imperiorumquecímmel, mely Miksa királynak ajánlva 1590. jelent meg Bécsben.

3. R. Menyhért, Turóc vármegye jegyzője és Árva vármegyealispánja. Mint az előbbi vármegye követe 1707. részt vett a szövetséges rendekónodi országgyülésen, ahol Okolicsányi Kristóffal együtt, mivel a királlyalvaló békét ajánlották, levágatott, Turóc pedig kitöröltetett a megyék sorából.Mikor Rákóczi felkelése lezajlott, a visszaállított vármegye örök emlékülfelvette a magas pecsétjét R. és Okolicsányi címereit.

4. R. István, az állami számvevőszék elnöke, szül. Kocsócon(Trecsén) 1847 szept. 26. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Budapesten végezte skülföldön, Francia-, Német- és Angolországban tett utazásaival bővítette. Azállamtudományi és birói vizsgálatokat letevén, 1869 elején Pest vármegyetiszteletbeli aljegyzőjévé választatott s csakhamar nemcsak a vármegyeközönségének elismerését vívta ki, de neve az országban is ismeretessé lettszámos közérdekü ügy kezdeményezése és létesítése által. Igy a többi között abukovinai csángók hazatelepítésének, a Petőfi születési háza megállapításánakés megjelölésének kérdése stb., amelyeknek Pest vármegye útján ő voltkezdeményezője. A honvédség felállításakor (1869) testalkata és szemeigyengeségének dacára «saját felelősségére» soroztatta magát a honvédséghez, hola tiszti vizsgálat kitünő letétele után csakhamar hadnaggyá lett. Tekintettel abiszniai és hercegovinai zavarok által előidézett háborus viszonyokra, aköteles szolgálati időn túl is megmaradt a honvédség kötelékében 1884-ig.1877-78. a párisi nemzetközi kiállítás magyar országos bizottságának voltigazgatója. 1877. megvált a vármegyei szolgálattól, de azután is tagja maradt avármegye legfontosabb bizottságainak. 1878 őszén a ráckevei kerületbenképviselővé választatott. Majd 1881. a turócvármegyei szucsáni kerületbenválasztatott meg ismételten egészen állami számvevőszéki elnökké történtkineveztetéséig. Mint képviselő kezdet óta a legfontosabb bizottságoknak tagjavolt. Igy a pénzügyi bizottságban a belügyi és honvédelmi tárgyak előadója, hatesztendőn át a ház jegyzője, tiz éven át a delegációban mint a hadügyialbizottság előadója referálta a hadügyi rendes és rendkivüli költségvetést ésa megszállott tartományok ügyeit. Ezeken kivül számos más állandó és ideiglenesbizottság tagja volt, igy több felirati bizottságnak, több a horvát ügyekkelfoglalkozó regnikoláris bizottságnak; biráló bizottságok elnöke s 1887 óta azárszámadási bizottságnak elnöke volt. 1893. a képviselőház és főrendiházkandidálása alapján a magyar állami számvevőszék elnökévé neveztetett ki. Ezenműködésében az országgyülés ismételten kifejezte elismerését tevékenységéért.Az irodalomnak is szorgalmas művelője. Már vármegyei működése alatt szaklapok,a többi között a Jogtudományi Közlönynek, Budapesti Szemlének, KözigazgatásiLapoknak, Zenészeti Lapnak stb. szivesen és gyakran látott munkatársa volt s aHom, az Ellenőr stb. politikai napilapok időnkint állandó munkatársuk soraibanlátták. Ugyanezen időben több francia és angol művét is fordított magyarra. Aközélet egyéb terén is élénk tevékenységet fejtett ki. Számos jótékony ésközhasznu egylet létesítőinek s vezértagjainak sorában volt; tevékeny résztvett a magyarországi szabadkőmüvesség életében s a nagy páholynak huzamosbideig helyettes nagymestere, majd nagymestere volt. A közigazgatási élet isfelkereste mukaerejét s a többi között a hazai első takarékpénztárigazgatóságának tagja s a Pallas elnöke is volt. Számvevőszéki elnökké történtkineveztetése után ezen állásokról lemondott, hogy minden irányban megőrizzefüggetlenségét; de a társadalmi élet és jótékonyság teréről ma sem vonultvissza; a többi között elnöke a magyar tisztviselők egyletének, a népoktatásikörnek, a rabsegélyző egyesületnek, a siketnémákat, vakokat és fogyatékosérzéküeket gyámolító egyesületnek; igazgatósági és választmányi tagja az országosgazdasági egyesületnek, a képzőművészeti társulatnak stb.

5. R. Sámuel, 1848-49-iki ezredes, szül. Gáván (Szabolcs)1802 jan. 13., megh. u. o. 1871 nov. 11. 1848 a magyar kormány által a Szabolcsvármegyében alakult 48-ik honvédzászlóaljhoz századosnak neveztetett ki s mintilyen jutott a Görgey hadseregéhez, hol többszörösen kitüntette magát.Legdicsőbb tette volt az 1849 julius 2-iki roham, mellyel a monostori halmokatfoglalta vissza. Ez alkalommal Görgey a csatatéren ezredessé nevezte ki. Aszabadságharc végét a komáromi várban érte meg, melynek átadása utánNagy-Kállóban telepedett le s későbben a honvédegylet elnöke lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is