Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rámájana... ----

Magyar Magyar Német Német
Rámájana... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rámájana

az indek második nagy eposza, melyet a hagyomány Valmikinevü költőnek tulajdonít. R. tehát a Mahábharatával ellenkezőleg nem nép-,hanem műeposz (kávja), a többi műeposzok (ádi kávja) közt a leghiresebbköltemény. Szerzője Valmiki, kiről nincs semmi megbizható történelmi adatunk.Terjedelmére nézve jóval kisebb a Mahábharatánál, mert hét könyvben csak huszonnégyezerkettős verset foglal magában. Tárgya Ráma királyfinak, Dasaratha ajodhjai (amai Oude) fejedelem fiának, kit atyja a második királyné cselszövőfondorlataira tizennégy évre a vadonba száműzött, kalandjai. Számkivetésbeköveti őt hű neje, a szép Szita s megosztja férjével az eredeti életet, melynekmegkapó leirása a hősköltemény legszebb epizódjainak egyike. Rávána acejlon-szigeti démonok királya elrabolja Szitát. Ráma szövetségesével, amajomkirállyal hosszas küzdelem után elfoglalja Lankát, a démonok fővárosát,megöli a nőrabló Rávánát és diadalmasan haza viszi megszabadított nejét,Szitát. Megható záradéka Szita eltaszíttatása férje által s a hű nő apoteozisa,kit hiába kér vissza az azt pártfogásába fogadó istennőtől a nejének angyalitisztaságáról csodálatos módon meggyőződött Ráma. A R. korát illetőleg igeneltérők a vélemények. Jacobi a buddhizmust jóval megelőző korba teszi a nagyműeposz legrégibb részeinek keletkezését. Mások a Kr. e. IV-V. sz.-ot tartják amű megirása időpontjának. Annyi bizonyos, hogy sok betoldáson és átdolgozásonmehetett át. Eredeti szanszkrit szövegét kiadták: Schlegel, Ramayana id estCarmen epicum de Ttamae rebus gestis poetae antiquissimi Valmici opus (Bonn1829-1838, latin fordítással a költemény két első könyvét adva); Carey ésMarshman, Râmâyana, Sanscrit text a. prose translation (Serampore 1806-1810,szintén csak töredék). Első teljes európai kiadása Gorresio-tól igen szép olaszprózai fordítással: Râmâyana, poema di Valmici, testo sancrito e traduz. ital.(Páris 1843-58, 10 kötet).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is