Rangabé

Sándor Rizosz (Rhangavisz, Rankavisz), új-görög tudós, költőés államférfiu, fanariota család sarja, szül. Konstantinápolyban 1810., megh.Athénben 1892 jan. 28. Atyjával (R. János Rizosz), aki az oláh hoszpodárnaktekintélyes hivatalnoka volt, 1818. Bukarestbe költözködött. TanulmányaitOdesszában, 1823 óta pedig a müncheni hadi iskolában végezte. Azután bajortüzértisztté lett, majd (1831) Görögországba ment és állami hivatalt vállalt.1841-ig a közoktatási minisztériumban működött, mely állásban nagy érdemeketszerzett, számos népiskolát és gimnáziumot alapított; létrehozta 1837-ben azathéni archeologiai társaságot, melynek titkára, 1845. az athéni egyetemen azarcheologia tanára lőn. 1856-59. külügyminiszter volt a Bulgariszkabinetben.1859-67. visszavonultan élt. 1867. Washingtonban, 1868. Párisban, 1874-86.Berlinben működött mint görög követ. 1878. Delijannisz oldalán mint másodikmeghatalmazott a berlini kongresszuson képviselte Göröországot. Művei: "Arcaiología(Athén 1866, 2 köt.); Antiquités helléniques (u. o. 1842-55, 2 köt.); Histoirelittéraire de la Grece moderne (Berlin 1877, 2 köt.); Sanders közreműködésévelirta a Geschichte der neugriechischen Litteratur (Lipcse 1884) és az Briss dergriechischen Litteratugeschichte (görögül, Athén 1888) c. munkákat. 1888.megindíttotta a Képes archeologiai szótár kiadását. Tudományos munkásságamellett számos jelen drámai, epikai és lirai művet is irt. Összegyüjtött művei13 kötetben jelentek meg (Athén 1874-től fogva). Megemlítendők: Diajorapoihmata (Athén 1837-40, 2 köt.); Diajora dihnhmata (u. o. 1855). Fiai közül:Kleon drámairó lett. Teodora c. szomorujátékát gyarkan adják Athénban. V. ö.Télfy Iván, Rankavis Kleon új görög drámája (Értekezések a nyelv- és széptudományköréből, VII. köt. 6. szám). Emil Rizosz, aki 1853. született és 1874 ápr. 22.Alexandriában meghalt, mint porosz tiszt részt vett az 1870-71-iki franciaháboruban. A háboruról irt naplójában költői kisérletek is foglaltatnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon