Ranolder

János, egyházi iró, veszprémi püspök, szül. Pécsett 1806máj. 16., megh. Veszprémben 1875 szept. 13. Középiskoláit Pécsett, abölcsészetet és a teologiát, mint pécsegyházmegyei növendék, a pesti egyetemenvégezte. Pappá szentelték 1829 máj. 17. Azután a bécsi Augustineumba küldték,hol 1831. teologiai doktor lett. 1831-1841. a pécsi püspöki liceumban a keletinyelvek tanára, egyúttal alkönyvtárnok és szentszéki ülnök. Később a pestiegyetemnél hitszónok és hittanár s a görög nyelv helyettes tanára. 1845. pécsikanonok, papnevelő intézeti kormányzó és zsinati vizsgáló. 1849. címzetes apátés ugyanaz évben veszprémi püspök, 1854. valóságos belső titkos tanácsos,röviddel utána a királytól a de litteris et artibus nagy érmet kapta. R. 1854.Pécsett meghonosította az irgalmas nővérek társulatát az ottani kórházban abetegek ápolására s az intézetnek 12 000 forintot adományozott. 1857. maga ésutódai nevében a király és a pápa helybenhagyásával lemondott a püspökségetillető úrbéri kárpótlásról (739 793 forint) s ennek jövedelmét 36 989 forintotkülönböző jótékony célokra fordította. Veszprémben leánynevelő intézetetalapított, 1863. ugyanott az irgalmas nővéreket 20 000 forinttal segélyezte. Őalapította 50 000 forintnyi tőkével a budapesti R.-intézetet (IX., Gyep-utca)is az irgalmas nővérek vezetése alatt, mely azonban csak halála után nyilt megs azóta közkedveltségénél fogva a székes főváros és mások bőkezüségébőljelentékenyen megbővült, ugy hogy jelenleg nemcsak elemi, hanem polgáriiskolája és tanítóképezdéje is van. Irodalmi működése: Szentirás magyarrafordításában és számos utazásáról jelti vázlatok c. alatt számolt be a Religioés Nevelésben (1843-44). Önálló művei: Hermeneuticae Bibliae generalis (1838);Sacri sermones academici (1848); Elisabeth (Gisella),, erstte Königin vonUngarn (a király házasságának ünnepélyére, 1854. sok ezer példányban); Akatolikus anyaszentegyház szertartásai (1854); A hitoktatás gyakorlatikézikönyve (Gruber A. jeles művének fordítása, 1854) stb. Bőkezüségénekköszönhetik megjelenésüket: Ausztriai birodalom földrajza és története(Szombathy Ignáctól, 1853) és a Szt.-Katalin-legenda (Pest 1854).

Forrás: Pallas Nagylexikon