Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ranschburg ... ----

Magyar Magyar Német Német
Ranschburg ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ranschburg Pál

(Gyôr, 1870. jan. 3.?Bp. 1945. jan. 12.): nemzetközi hírű elme- és ideggyógyász, egy. rk. tanár, a kísérleti pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia megteremtője Mo.-on. Orvosi tanulmányait Lipcsében egészítette ki, W. M. Wundt tanítványa volt. A bp.-i Pszichiátriai Klinika mellett kísérleti pszich.-i laboratóriumot létesített (1899), majd megszervezte annak jogutódját, a gyógyped.-i intézményekhez kapcsoltan működő Gyógyped.-i Pszich.-i M. Kir. Laboratóriumot, amelyet 1902?1926 között díjazás nélkül vezetett, és kellő áll. támogatás hiányában dotált is. 1916-tól az Apponyi-poliklinika ideggyógyász főorvosa, egy. mtr. (1906), c. rk. tanár (1918) a bp.-i orvostud.-i egy.-en, egészségügyi főtanácsos (1924), majd amikor a laboratórium vezetésétől megvált, annak tud. főfelügyelője maradt, mindezek mellett a Gyógyped.-i Tanítóképző előadó tanára (1903?1928) és különböző vizsgáztató bizottságainak (a jogutód GyTF-en 1928 után is) tagja. ~ egyidejűleg a hazai tud. élet számos területén dolgozott. Tanfolyamok, konferenciák, kongresszusok előadója orvosi, pszich.-i, ped.-i témakörökben. Alapító, vez.-ségi vagy rendes tagja volt a Magyar Gyermektanulmányi Társaság nak, az MPT-nak, a M. Gyógyped.-i Társaságnak. 1928-ban megal. a Magyar Pszichológiai Társaság ot és annak három évig elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke volt. Számos külföldi tud. akad. és egyesület, továbbá egy. választotta tagjai és dísztagjai sorába. Külföldi kongresszusokon gyakran szerepelt. 1904-ben már ott volt Giessenben, az I. Kísérleti Pszich.-i Kongresszuson, ahol az először 1902-ben közölt, külföldön ?Ranschburgsches Phaenomen? néven ismert ?homogén gátlás tv.-é? -ről számolt be. Eszerint az ?egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek, képzetek, törekvések) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban, minél heterogénebbek és annál inkább, minél homogénebbek?. Azóta kevés kísérleti pszich.-i tkv. v. kézikönyv jelent meg a nemzetközi szakirodalomban, amely erről a jelenségről és a vele kapcsolatban keletkezett tud. eszmecserékről ne tenne említést. Az 1923-ban megjelent kétkötetes Emberi elme c. jelentős összefoglaló művében elemezte a két évtized alatt keletkezett reagálásokat. Gondos etimológiai elemzéssel ugyanebben fejtette ki az ?elmetan? -ról álláspontját. Az elmetant pszich.-ként értelmezte, megkülönböztetve a lélektant és pszich.-t. ~ laboratóriumában a gyakorlati és a kutatómunka egységét képviselte, amit a körülötte kialakult tud. isk. számos tagja hasonlóan vallott. A laboratórium új vizsgáló eljárásokat (ún. maximál és minimál módszereket) dolgozott ki, készülékeket tervezett, szerkesztett és készített (mnemométer, tudatfantom, tachistoszkópos vetítőkészülékek, craniokephalograph, tökéletesített stopperóra, hordozható mikrosztat stb.), mérési eljárásokat (A/T-képlet stb.) dolgozott ki. Kiemelkedőek a különböző típusú fogyatékosokon végzett figyelem-, emlékezet-, érzelemvizsgálatai, a számoló-, olvasóképesség-, írás-, rajzolásvizsgálatok eredményei. A gyermekkori olvasás-, írás- és számolászavarokról közölt adatok és következtetések teljesen eredetiek, nemzetközileg ~ nevéhez fűződnek, egy részüket m.-ul nem is adták közre. A m. gyógypedagógia történeté ben ~ ált. gyógyped.-i elméleti fejtegetései is jelentősek. A gyógyped. fogalmáról, a gyógyító nev.-ről, a gyógyped. egységéről, szakterületeiről, a speciális és egy.-es szakemberképzésről vallott nézetei meghatározóak és maradandóak. M., francia és német nyelvű szakirodalmi munkássága gazdag. Születésének 100. évfordulóján az MTA Pszich.-i Int.-e ~ emlékérmet alapított. 1991. május 30-án a laboratórium szellemi örökösei (előbbi int. és a GyTF gyógyped. pszich.-i int.-e) emléktáblát állítottak a Bp. VIII., Mosonyi u. 6. sz. alatt működő volt ?kisegítő isk.? falára, amelyben a Ranschburg-laboratórium működött. ? F. m.: Az elménkre egyidejűleg beható homogén és heterogén ingerek hatásáról, tekintettel az illúziók keletkezésére. Orvosi Hetilap, 1902. 37. 592?594., 38. 610?611.; Felfogásbeli tévedéseink törvényszerűsége. M. Filozófiai Társaság Közl., 1902. 2?3. 46?62.; A gyermeki elme fejlődése és működése? Bp. 1905.; A gyermek emlékezete. A Gyermek, 1908. 1. 1?5.; Elmélkedések a gyógypedagógia jelenéről és jövőjéről. M. Gyógyped., 1909. 41?50. 81?85.; Adatok az emlékezés pathologiájához. M. Filozófiai Társaság Közl. Bp. 1911. 96?116.; Die Leseschwäche (Legasthenie) und Rechenschwäche (Arithmasthenie) der Schulkinder im Lichte des Experiments. Berlin, 1916.; Az emberi elme. I?II. Bp. 1923.; Die Lese- und Schreibstörungen des Kinderalters. Ihre Psychologie, Physiologie, Pathologie, heilpädagogische und medizinische Therapie. Halle, 1928.; Az agykérgi siketnémaság és a siketnémák hallásos beszédfejlesztése. Orvosi Újság, 1937. 2. 25?29.; Az emberi tévedések törvényszerűségei. Bp. 1937.

Gordosné Szabó Anna



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is