Ranttzau

(Rantzow), régi dán és holsteini nemes család, mely jelenleghárom ágban virágzik: Rastorff-ág 1727., a Breitenburg-ág 1728., aSchmoel-Hohenfelde-ág pedig 1650. kapta meg a német birodalmi grófi rangot. ARastorff-ág ismét két mellékágra oszlott: az idősebbik vagyis R.-Ascheberg,másként Oppendorff nevü mellékágnak feje R. Keresztély, aki 1830 szept. 23-ánszületett, az ifjabbik mellékág feje R. Emil (szül. 1827 jul. 12.), az 1857.elhunyt R. Keresztély gróf és Lauenburg kormányzójának a fia. ASchmoel-Hohenfelde-ág szintén két mellékágra szakadt. V. ö. Das Haus R. EineFamilienchronik von Karl v. R. aus dem Haus Neese oder Panker (Celle 1865).

A család legnevesebb ivadékai a következők: János, szül.1492 nov. 14., megh. 1565 dec. 12. Luthernek a wormsi birodalmi gyülésenmondott beszéde annyira elragadta, hogy a reformátor tanainak legbuzgóbb hiveés terjesztője lőn Dániában. Fia Henrik, R. grófja, Schleswig-Holsteinkormányzója, szül. 1526 márc. 11-én, megh. 1598 jan. 1. A tudományok barátja ésművelője volt; több latin nyelven irott történeti értekezése maradt. Ennek fiaGeert, R. grófja, atyját követte a kormányzóságban és mint hadvezér vált ki akalmar ellen viselt háboruban. Meghalt 1627 jan. 18. Dániel gróf, szül. 1529.,megh. 1569 nov. 11. Tanulmányait Vittenbergában végezte, mire V. Károlyhadseregébe lépett. Azután számos utazást tett. Hazájában visszatérve II.Frigyes dán királyt szolgálta a Dithmarschen s győztesen a svédek ellen.Warburg ostroma közben vérzett el. Josiás gróf, szül. 1609 okt. 18., megh. 1650szept. 14. Korán lépett a katonai pályára s a svédek soraiban harcolt. 1635.Párisba ment Oxenstierna kancellárral. XIII. Lajos tábornokká nevezte ki, mireOrléans és Enghien hercegek alatt Flandriában és Németországban harcolt. 1640.Arras ostrománál egyik lábát ellőtték. Mindamellett 1643. a francia haderőfővezére lőn. 1643. ugyan Tuttlingen mellett vereséget szenvedett, de 1645.elfoglalta Casselt. A katolikus vallásra áttérve, Franciaország marsalja lőn.1647-48. Flandria összes kikötőit keríttette hatalmába. Keresztély Detlev gróf,szül. 1670., megh. 1721. A porosz királlyal való viszálykodása miatt Spandauvárában zárták, ahonnan csak 1720. szabadult ki a császár közbenjárására.Fogsága alatt Vilmos Adolf öccse foglalta le birtokait s midőn a császár azokkiadására szorította Vilmost, ez orgyilkosokat bérelt bátyja ellen. E miatt adán király Vilmost élet-hossziglan Aggerhus várában fogva tartotta, birtokaikatpedig a császár tilalma dacára magának foglalta le. Utóbb az örökség a kétgrófnak hugára szállott. A család jelenleg élő tagjai közül említendők: R.Henrik gróf, szül. 1871., az idősebb ág feje. Ennek nagybátyja Kuno gróf (szül.1843 márc. 10.), ki a diplomáciai pályán működött s 1878 óta Bismarck hercegleányát Máriát birja nőül. Az ifjabb ág feje Keresztély gróf, szül. 1858.

Forrás: Pallas Nagylexikon