Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rastatt... ----

Magyar Magyar Német Német
Rastatt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rastatt

földrajz

az ily nevü járás székhelye és egykori vár Baden badenikerületben, a Murg és vasutak mellett, (1890) 11 557 lak., csipkekészítéssel,dohány- és szivargyártással; szép kastéllyal, amelynek építését Lajos őrgrófkezdte meg. Az 1689. a franciák által fölégetett R. falut I. Lajos Vilmosbadeni őrgróf újra felépítette, várossá tette és 1771-ig a baden-badeniőrgrófok székhelye volt. Midőn 1840. a franciák háboruval fenyegetőztek, anémet szövetség a várost várrá tette és szövetséges csoportokat helyezett belé.1849 máj. 11. itt tört ki a badeni forradalom és ugyanazon év jul. 23. itt értvéget. 1866. az északnémet szövetség megalakulásával a várat Badennek adták át.1892. pedig lerombolták. R. a történelemben különösen azon két kongresszusrólismeretes, amelyet benne tartottak.

Az első R.-i kongresszuson (1713 nov.) annak a békének azelőtárgyalásait tartották, melyet a császár és Franciaország a spanyolörökösödési háboru után (R.-i béke, 1714 márc. 4.) kötöttek; ebben a utrechtibékét elismerték, Franciaország Landaut, Németország Freiburgot, Kehlt ésAltbreisachot kapta, a kölni és bajor választó-fejedelmeket pedig birtokaikbavisszahelyezték. - A második R.-i kongresszus 1797 dec. 9. nyilt meg, hogy abékét a francia forradalmi párt és Németország közt helyreállítsa. A franciaküldöttek 1798 jan. 19. a Rajna bal partjának fölszabadítását követelték, mit anémet követség hosszu vita után (márc. 11.) el is fogadott. De mialatt az egyesnémet fejedelemsége, sőt maga Poroszország és Ausztria is, a kárpótlásmódozatait tárgyalták, megalakult a második koalíció és a háboru újra kitört;erre a császári megbízottak 1799 ápr. 13. elhagyták R.-ot, a német birodalmiküldöttek pedig ápr. 23. szintén felfüggesztették tárgyalásaikat. A franciakövetség ápr. 28. esti 9 órakor indult el R.-ból, de a Plettersburg felé vezetőúton megtámadtatván, Roberjot és Bonnier meggyilkoltattak, a megsebesült Debryés Rosentiel titkár azonban megmenekült R.-ba. Ezt a nevezetes orvtámadást(R.-i követgyilkosság) sokan Ausztria rovására irták, mások szerint azorgyilkosságot francia emigránsok követték el voltak, akik Napoleont és afrancia háborupártot vádolták, ismét mások a véres tettet Mária Karolinasziciliai király boszujának tulajdonították. Tény az, hogy a támadók aBabarczy-féle székely huszárok voltak. Höffer újabbi kutatásai szerint amerényletre Schmidt Sebestyén Henrik tábornoknak, Károly főherceg táborkarifőnökének, Mayer von Heldensfeld hadnagyhoz intézett magánlevele szolgáltatottokot, melyben Schmidt a francia köztársasági követek és kémek illetlen éskihivó viseletét ostorozza; Károly főherceg, valamint bizalmi férfia Fassbenderjogtanár ugyanazon a nézeten volt, de e levélről Károlynak nem volt tudomása. Afiatal tüzes hadnagy mindazonáltal azt olvasta ki a levélből, hogy nagyszolgálatot tesz a főparancsnoknak és a császári kormánynak, ha a követekleveles ládáját a cselvető francia diplomáciára valószinüen kompromittálótartalmával együtt hatalmába keríti. Kiadta tehát a parancsot a követekletartóztatására és az oklevelek lefoglalására, de a közhuszároktúlbuzgóságukban mindjárt a követek életére törtek. A R.-i követgyilkosság eszerint nem tekintendő a nemzetközi jog durva megsértésének, mint ez gyakrantörténik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is