Raszkol

(a. m. szakadárság), Oroszországban a görög ortodoxegyházból kivált szakadárság közös neve, innen a raszkolnik a. m. szakadár. AR. az orosz nép azon vallásos érzületének eredménye, melynél fogva a szentirásta legkisebb kunyhókban is állandó magyarázgatás tárgyává teszik. Az elsőszakadást az ortodox egyházban a Nikon moszkvai pátriárka, bibliafordításaidézte elő s attól az időtől kezdve, minthogy a bibliához most már a nép ishozzáférhet, csaknem minden évben támadnak újabb meg újabb hitfelekezetek s a R.egyre nagyobb. A már említett első szakadás 1966. történt meg, mely évben azó-hitüek (sztarovjercy) különváltak az uralkodó egyháztól, mert a Nagy Péteruralkodása és kezdeményezése folytán lábra kapott reformokban a régi oroszerkölcsök és szokások, a patriarkális viszonyok veszedelmét látták s magát NagyPétert antikrisztusnak tartották. Ez első szakadást aztán gyorsan követték atöbbiek, ugy hogy ma már az oroszok maguk sem tudják pontosan, hány ilyenszekta van náluk. A nevezetesebbek: az 1800 táján keletkezett moreljcsiki (azönkínzók szektája), melyből viszont a szamoszozsigatelji (önmagukat megégetők),azután a szojedinajuscsijeszja szo Krisztom (a Krisztussal egyesülők, vagyis azöngyilkosok) szakadtak ki; ilyenek a sztranniki (zarándoklók), akik mindentársadalmi, politikai és egyházi szervezetet és rendet hiábavalóságnaktartanak, a szkopcy, akik a férfiak kiherélését vallásos szertartásnaktekintik; a hlisztovscsny (az önmagukat korbácsolók), akik isteni tiszteleteikalkalmával egymást a végkimerülésig korbácsolják; a sztarobratcy, akik a görögegyháztól felszentelt papokat nem ismerik el; a jedinovjercy (egyhitűek), akikcsak külső ceremóniában térnek el az anyaegyháztól, másképen vetik magukra akeresztet, a dohányzást, kávé- és teaivást kerülik; a duhoborcy (l. o.), amolokane (tejevők), akik nem ismerik el a szentségeket, a papokat,vagyonközösségben élnek; a sztundisták, akik az általános emberi testvéresüléshivei és igen józan, takarékos, munkás életet élnek; ilyenek még kisebb-nagyobbszámban a bezpopovscsinához (papkat nem ismerőkhöz) tartozó következő szekták:maszlovszkíje, vikulincy, pomorcy, pavlovcy, artamonovcy, danilovscsina,vjuginovscsina, koylincy, kiszlovcy, babuskino, szoglaszíje, arisztovscsina,avvakumovscsina, kondratjevcy, ignatovscsina, aniszimovscsina és még számtalanilyen. Nagyon el vannak terjedve a feodoszijevcy, akiknek fő fészke a moszkvaipreobrazsenszkoje temető, s akiknek az is hitágazatuk közé tartozik, hogy azuralkodóért való imádkozás rossz és elvetendő. A bjegunok (menekülők) szektájaazt hirdeti, hogy pénzt kell gyüjteni s azzal meg kell váltani magukat azantikrisztus szolgáitól (t. i. a hivatalnokoktól); a napoleanovscsina hiveiNapoleont tisztelik s összejöveteleiket Napoleon mellszobra előtt áhítatosan hajtjákmeg magukat. Hogy mennyi lehet a száma az orosz szektánsoknak, aztmegállapítani csaknem lehetetlen. Hivatalosan körülbelül egy millióra teszik,de tényleg 25 milliónál is többen vannak, még pedig mindannyian józan életű,bár rajongó, legnagyobbrészt irni és olvasni tudó emberek. A kormány többízben, az anyaegyház papsága pedig folytonosan üldözi a raszkolnikokat, de ezekszáma nem hogy apadna, hanem - mint a legújabb időben a tolsztojistákkal -egyre szaporodik. A R.-nak nemcsak vallási, hanem politikai jelentősége isnagy, egyrészt azért, mert a legtöbb szekta elveti, sőt gyűlöli a papságot, ahatóságokat, minden néven nevezendő felsőbbségeket, uralkodókat, teháthatározottan republikánus, szocialista irányzatu, másrészt pedig azért, mertmihelyt Oroszországnak baja támadna bármely szomszédjával, e szekták nagybefolyással birhatnak ugy titkos összeköttetéseiknél, mint nagy gazdagságuknálfogva az országra, megjegyzendő lévén, hogy a R.-nak nemcsak a föld népe köztvannak hivei, hanem a legmagasabb társadalmi rétegekben is. Belátta ezt már azorosz kormány is s a régebbeni üldözés helyett 1874. az édesgetéshez fordult,elismervén a szekták legnagyobb részének polgári jogait s biztosítván ezekházasságkötésének a törvényességét, ha a hatóságnál azt bejelentik.

Forrás: Pallas Nagylexikon