Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ráth... ----

Magyar Magyar Német Német
Ráth... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ráth

híres emberek

1. György, a főrendiház kinevezett tagja, szül. Pesten1828-ban. Jogi pályára lépett és fogalmazó lett az udvari kancelláriánál. Majdbírói pályára ment át és a pesti királyi itélőtáblához, onnét a semmitőszékhez,majd a budapesti királyi itélőtáblához tanácselnökké nevezték ki, ahol atelekkönyvi tanácsot vezette s a telekkönyvi ismeretek terjesztése körülérdemeket szerzett. 1890. a Szt.-István-rend kiskeresztjét nyerte, nyolc évvelazelőtt a Lipót-rend lovagkeresztjét 1896. nyugdíjba lépett és a főrendiházéletfogytiglani tagjává nevezték ki. Az iparmuzeumnak elnöke az országosképzőművészeti tanács alelnöke. Nagy becsü műgyűjteményekből, régihungárikákból álló könyvtárát 1895. dec. 16. halála esetére a magyar tud.akadémáinak ajándékozta.

2. R. Károly, a főrendiház kinevezett tagja, a székesfőváros főpolgármestere, szül. Budán 1821 febr. 20-án régi polgári családból.Jogot végzett Pesten és Székesfehérváron joggyakornok lett, 1841-ben kir.táblai jegyző, 1848. váltótörvényszéki jegyző lett. 1848. szervezte a pestihuszárőrséget és az újoncbizottság elnöke volt. A szabadságharc után mintügyvéd működött. 1860. tagja volt az országbirói értekezletnek, 1861.. afővárosi központi választmány elnöke lett. 1867. a Józsefvárosban képviselőnekválasztották és azután koronaügyésszé nevezték ki; 1869. a legfőbb itélőszéktagja, 1871. a kir. tábla alelnöke lett, 1873. főpolgármesterré választottákmeg. 1871. a Ferenc-József-rend középkeresztjét nyerte. A főrendiház újjászervezése alkalmából ennek tagjává neveztetett ki. Az ezredévi ünnepek idejénkirályi elismerésben részesült.

3. R. Károly, történetbuvár, szül. Győrben 1829 febr. 28.,megh. u. o. 1868 ápr. 12. Tanulmányait Győrben és Pozsonyban végezte. Tanulmányaiközben tört ki a szabadságharc, ekkor a szülővárosában alakult 23. zászlóaljbalépett, részt vett a schwechati, moóri, branyiszkói s kápolnai ütközetekben. Ahadjárat vége felé betegen a péterváradi kórházba került s ott az osztrákokfoglya lett. A szabadságharc lezajlása után ismét hozzá fogott történelmitanulmányaihoz, igy jött létre A magyar királyok hadjáratai, utazásai startózkodási helyei (Pest 1861) c. műve. Másik nagyobb műve II. Rákóczi Ferencemlékirata a magyarországi hadjáratról 1703-1711. (Thaly Kálmánnal, Pest 1861,1866, 1868, 1872). Tevékeny részt vesz a magyar történelmi társulatmegalapításán s a társulat lapjában a Magyar Történelmi Tárban sok apróbbdolgozatát tette közzé. 1861. Győr vármegye levéltárosává választották, azonbanezen állásáról néhány hónap mulva lemondott; 1867. azonban újra megválasztottáks ott működött haláláig. 1858. az akadémia levelező tagjává választotta. V. ö.Rómer Fl., Ráth Károly emlékezete (Akad. ért. 1869, I. köt.).

4. R. Károly, a magyar kereskedelmi muzeum igazgatója és abudapesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke, szül. Szegeden 1838 jul. 6.Középiskolai tanulmányainak bevégzése után további kiképzését az akkor hiresSalzmann-féle intézetben Schnepfenthalban (Türingia), nyerte; a hatvanasévekben szalmakalap-gyárat alapított Pesten, melynek éveken át főnöke volt; azidőtől kezdve igen tevékeny részt vett az iparos mozgalmakban, melyeknek egyikvezére lett; 1872. országos iparosszövetséget alakított, melynek elnökévéválasztották; 1875-81. Pápa város országgyűlési képviselője; 1876. ótamegszakítás nélkül a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke; nagy érdemevan a budapesti technologiai iparmuzeum létesítésében; szervezte azipartestületi országos gyüléseket, melyeknek az utóbbi időig mindig elnöke isvolt; 1839 óta a kereskedelmi muzeum igazgatója, mely minőségében szervezte aháziipari bazárt; a kormány megbizásából tanulmányozta a kontinens összeskiállításait; 1896. az iparügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a királyitanácsosi címmel tüntették ki. 1896 aug. 20. megkapta a török III. osztályumedsidje-rendet.

5. R. Mór, R. György öccse, könyvkereskedő és kiadó, szül.Szegeden 1829., hol a Csanád vármegyében gazdálkodó atyja lakott. A gimnáziumbevégzése után a bécsi politechnikum kereskedelmi osztályába ment, hogy ott akönyvkereskedelmi pályához szükséges előképzettséget megszerezze. 1846. kezdtemeg pályáját Geibelnél, s folytatta 1848-ig. Ezen év dec. 31.-één Windischgrätzelől menekülve, Görgey seregéhez jutott, melyet Világosig kisért, honnansikerült a közeli atyai pusztára szöknie. A forradalom lezajlása utánkikerülhetvén az osztrák hadseregbe való besorozást, pályáját Geibelnélfolytathatta. Többé-kevésbé sikerült irodalmi kisérletei szorosabb viszonybahozták őt az akkor már Pesten gyülekező irodalmi körökkel. Több évet alegelőkelőbb külföldi könyvkereskedésekben töltött. 1855. ismét haza kerülvén,könyvkereskedést akart nyitni, azonban a helytartó-tanács a könyvárusikoncessziót tőle majdnem három éven át megtagadta. De végre mégis sikerült nekiaz engedélyt megnyerni, és igy 1857. a «Vastuskóhoz» címzett épületben üzletétmegnyithatta. A magyar szellemi arisztokrácia, az 1848 előtti nagy politikaitekintélyek, Deák Ferenc, Eötvös báró stb., az emigráció hazatért tagjai a R.könyvkereskedésében adtak egymásnak találkát, itt érlelődött meg az akkoripolitikai törekvések irodalmi része. R. kiadói tevékenysége éveken át páratlanvolt, kiadványainak mind száma, mind értéke túlhaladta a legtöbb más magyarkönyvkiadóét, s különösen a magyar klasszikus irók kiadásával elévülhetetlenérdemeket szerzett magának a magyar irodalom körül. Az irói tiszteletdíjat olyfokra emelte, hogy egy magyar kiadó sem volt képes vele versenyezni;kiadványainak külkiállítására is a legnagyobb gondot fordította. Több ezerkötetet meghaladó kiadványai élő tanui tevékenységének. Az 1873-iki bécsivilágkiállításon az ő áldozatkészsége révén volt a magyar irodalom oly fényesenképviselve, mely alkalommal kiadványait a legfelsőbb elismeréssel tüntették ki.Az 1885-iki országos kiállításon szinte a legnagyobb kitüntetést nyerte el, amilleniumi kiállítás alkalmával pedig a jury-tanács legnagyobb díját, amilleniumi nagy érmet kapta. Áldozatkészségéről tanuskodik az, hogy 1872. ToldyFerenc irói pályájának 50 éves jubileuma alkalmával 5000 frt áru kitünő munkátosztatott ki a középtanodák legjobb tanulói közt, pár évvel később Eötvösemlékére 2500 forint áru művet adott ismét 50 érdemes tanulónak; honvédaltisztek számára szintén 1500 forint értékü katonai kiadványokat ajándékozott;közművelődési célokra felajánlott kiadásainak értéke a 100 000 forintotmeghaladja, többek között a szegedi árviz alkalmával szülővárosának ajándékoztaösszes kiadásainak egy példányát. 1861. a Rottenbiller polgármestersége alattszabadon választott, 100 tagból álló első városi képviselőtestület tagja lett.- Az alkotmány helyreállítása nagy feladatokat tűzött R. elébe; a konkurenciais azon időben csekély lévén, miniszterekké vált jó emberei reábizták agyökeres politikai felforgatás követelte irodalmi szükségletek előteremtésénekjava részét. Az új népiskolai kiadások az ő tanácsának és közreműködésénekigénybevételével jöttek létre és ő neveztetett ki az egész országra nézve azokfőbizományosává. Az első jótékonysági 200 000 forintos állami sorsjátéknépiskolai tanszerek beszerzésére lett fordítva, melyeket őnéki kellettelőteremtenie és súlyos felelősség terhe alatt az új tanfelügyelőkhöz juttatni.A honvédség felállítása alkalmával egy magyar katonai reglement, tankönyv semlétezett; ilyenek több száz füzeteinek és köteteinek kiadása reá lett bizva.Waldstetten, Forinyák, Kránitz, Bulyovszky stb. nagy műveit ő adta sajtó alá.Az igazságügyminiszter reá bizta a törvények és rendeletek hivatalos kiadásátaz ország minden nyelvén, mely vállalat a nemzetiségek ellenszenvespasszivitása folytán majdnem elviselhetetlen anyagi veszteséggel járt. R.-nakezen alapon megindított és oly népszerűvé vált jogi kiadásai most már több százfüzetre és könyvre terjednek. Többi kiadásai közül megemlítjük: Arany Jánosballadái, Zichy Mihály rajzaival, páratlan díszmű facsimile-kiadásban; u. a.,összes munkái, hátrahagyott iratai és levelezése, fényes emlék-, díszkiadásokés jutányos kiadásokban; u. a., Összes költeményei, album-kiadás Than és Lotz 8fényképével; A Nibelung-ének, fordította Szász Károly, Schnorr Gyula világhirürajzaival; Orczy Tekla bárónő imakönyve 100 szinnyomatu képpel, 450aranyszegélyes lapon; Tóth Kálmán összes költeményei, első teljes díszkiadás;Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887-88. (aRudolf- és Stefánia-tavakhoz), jogosított magyar kiadásban, 179 eredetifelvételek után készült rajzzal s szinnyomatu térképpel; Eötvös József báróösszes munkái, első teljes díszkiadás és számos fényes album- s olcsó kiadásban;u. a., Költeményei, album-kiadás, Keleti Gusztáv s Székely Bertalan rajzaival;Shakspere szinműveinek illusztrált nagy díszkiadása 6 kötetben, Csiky Gergelybevezetésével és jegyzeteivel, körülbelül 600 címképpel, a szövegbe nyomott ésteljes lapokat elfoglaló illusztrációval és jutányosabb címképes kiadása; ACsaládi könyvtár nehány száz kötete, mely díszes egyforma alakban és igenjutányos áron csupán elévülhetetlen értékü, nemesítő, olvasmányt és a külföldiműveknek előkelő irók által készített jeles fordítását fogadja keretébe; GyulaiPál költeményei és Vörösmarty életrajza; Tompa Mihály összegyűjtöttkölteményei, özvegyének javára kiadva; A Deák Ferenc által a költő árvái javárainiciált Vörösmarty minden munkái; u. a., Szép Ilonka, album-díszkiadás, OrlaySoma fényképezett rajzaival; Toldy Ferenc összegyűjtött munkái; a CsengeryAntal által szerkesztett Budapesti Szemle és a Gyulai Pál által szerkesztettBudapesti Szemle első 6 évfolyama; Horváth Mihály, Huszonöt év Magyarországtörténelméből; u. a., Magyarország függetlenségi harcának története 1848-49.stb. Üzlete tekintélyének fenntartásában elismert érdemei vannak Gyula fiánakis, ki egyúttal üzlettársa.

6. R. Zoltán, közgazdasági és statisztikai iró, szül.Győrött 1863. A középiskolát Győrött végezvén, látogatta a bécsi egyetemet mintbölcsészethallgató; a jogot a győri királyi jogakadémián s a budapestiegyetemen végezte. Megszerezte a jog- és államtudományokból a doktori s azügyvédi oklevelet. A budapesti tudományos egyetemen 1888. a közgazdaságtan,1892. a statisztika magántanárává képesíttetett és 1894. egyetemi nyilvánosrendkivüli tanári címet kapott. Ugyanezen évben választotta meg a magyartudományos akadémia a II. osztály levelező tagjává. Az 1888. évtől az országosmagyar statisztikai hivatalnál volt alkalmazva. 1896. a kassai kir. jogakadémianyilvános rendes tanárává, a nemzetgazdaságtan, pénzügytan és pénzügyi jogtanszékére neveztetett ki. Önállóan megjelent munkái: A földjáradék helye anemzetgazdaságtan rendszerében (Budapest 1887); A tőke közgazdaságtanifogalmáról (u. o. 1890); A földbirtokos osztály hitelszükséglet s annakkielégítése (u. o. 1891); A közgazdaságtan újabb feladatairól (u. o. 1892);Népünk korviszonyai és halálozási statisztikánk (u. o. 1893); Közgazdaságtan ésethika (akadémiai székfoglaló értekezés, u. o. 1894). Legnagyobb munkája:Magyarország statisztikája a statisztika elméletével és nemzetköziösszehasonlításokkal (u. o. 1896), melyet a kereskedelemügyi m. kir. miniszters a magyar tudományos akadémia nemzetgazdasági bizottságának megbizásából irt.Az Ezredéves magyar állam és népe emlékműbe a Magyarország népessége címüfejezetet irta és e lexikonba közgazdasági és statisztikai tárgyu cikkeket ir.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is