Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ratio educa... ----

Magyar Magyar Német Német
Ratio educa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ratio educationis publicae

oktatás

Második Ratio: 1806-ban kiadott kir.-áll. tanügyi rendelkezés, isk.-i szabálykönyv. Az 1780-as években II. József közokt.-pol.-ja eltért az 1777-i Ratio educationis irányától, majd az 1790-es évek is számos új tanügyi tartalmi-szerv.-i problémát vetettek fel, s szükségessé vált a m. közokt.-ügy alapvető téziseinek új összefoglalása. A dokumentum már 1802-ben elkészült, a kir. ? felségjoga alapján ? tette közzé 1806-ban, Budán jelent meg nyomtatásban: Ratio educationis publicae totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas c. (Mo. és a társországok átfogó isk.-i okt.-i-nev.-i rendszere). Jelentős ez a dokumentum: lényegében ennek alapján folyt a hazai isk.-kban a tanítás az egész reformkor idején. A prot.-ok számára nem volt kötelező érvényű, mivel számukra az 1790/91-i országgyűlés tv.-nyel biztosította a tanügyi autonómiát. S míg az 1777-i Ratiót teljes egészében Bécs és az osztrák abszolutizmus sugalmazta, addig ez, a bécsi udvar és a m. nemesség kompromisszumának szülötte: korlátok között ugyan, de a sajátos m. tanügyi problémákra is igyekezett megoldást adni, nem nélkülözve a felvilágosodás hatásainak mérsékelt érvényesítését sem. ? A közjó alapja a nev. ? hangsúlyozza a szabálykönyv előszava ?, éppen ezért fontos a közokt.-ügy rendezése. Hazánkban ez különösen bonyolult feladat. Hét nemzetiség él Mo. határain belül, ?akik mind saját nyelvükkel élnek?; vallásilag ugyancsak vegyes a lakosság. Ezzel kapcsolatban két alapelvet szögez le a dokumentum. Egyrészt minden nemzeti kisebbséget saját nyelvén kell oktatni a népisk.-kban, másrészt kerülni kell mindenütt a felekezeti nézeteltéréseket; kerülni kell a tananyagban, a tkv.-ekben, az isk.-i magyarázatok során mindazt, ami sérelmes lehet a vallási és nemzetiségi tolerancia szempontjából. ? A korábbiakhoz képest újszerűen szervezte meg a Ratio educationis publicae a városi népisk.-t, tananyaga kifejezetten a városi iparos- és kereskedőrétegek igényét szolgálta. Ezzel meghonosította a három oszt.-os háromtanítós ?polg.? isk. egyik kezdeti formáját. Tulajdonképpen ilyen ?polgár?-isk.-k voltak a hat tanker.-i székhelyen működő norma-iskolaegyüttes ek minta-népisk.-i is. A Ratio educationis publicaeban találhatók az első áll.-i rendelkezések a leányisk.-ról: részletesen szól a falusi, valamint a városi leányok isk.-iról és a nemesi leányok int.-eiről. ? A középszintű alapozás nagyobb biztonsága érdekében a kisgimn. egy oszt.-lyal gyarapodott. négyoszt.-ossá vált. Így kialakult a hatoszt.-os gimn.-ból és a két évf.-os akad.-i bölcseleti tagozatból álló, 10?18 éves tanulók rendelkezésére szolgáló középszintű isk.-struktúra. A Ratio educationis publicae az 1777-i Ratióhoz képest egyszerűsítette a középszintű oktatás túlzott tantárgyi sokféleségét, logikusabbá tette a tantárgyak egymásutánját, magasabb oszt.-okba vitt olyan tananyagrészeket, amelyek alacsonyabb szinten nehéznek bizonyultak. Célszerűbb beosztással, a módszerekre vonatkozó utasítások szabatosabb megfogalmazásával jobb lehetőséget teremtett a ttv.-i célok elérésére. ? Jelentős újítása a Ratio educationis publicaenak, hogy a gimn.-i oszt.-okban ? bár az oktatás nyelve a latin maradt ? gondot kell fordítani arra, hogy a tanárok a tanulók anyanyelvén ? m. diákok esetén m.-ul ? is megmagyarázzák a tananyagot, ?Európa műveltebb népeinek példája tanítja ezt?. A latin mellett tehát mint gimn.-i tanítási nyelvet deklarálta a m.-t, ill. az anyanyelvet ? első ízben történt ez a m. isk.-tört.-ben. ? Ugyancsak első ízben itt fogalmazták meg áll. rendelkezésben a tankötelezettséget. Felhívja a hatóságokat: hassanak oda, hogy a gyermekek hatéves koruktól járjanak a népisk.-ba; aki jobb tehetségű, az előbb is mehet, de a gyengébbek is végezzék el 12 éves korukig az előírt népisk.-i tananyagot. Az a szülő,. aki nem gondoskodik gyermeke isk.-ba járásáról, büntetés alá eső vétséget követ el, és ha alacsony társ.-mi rendű, akkor testi fenyítést is kiszabhat rá a megyei hatóság. ? E Ratio educationis publicaeban már a II. József által csökkentett számú tanker.-felosztás található, székhelyeik: Buda, Pozsony, Kassa, Győr, Nagyvárad, Zágráb. Változatlan a tanker.-i főig. és a tanker.-i népisk.-felügyelő funkciója. ? Az Ratio educationis publicae kijavította az 1777-i Ratio legfőbb hiányosságait, számos új fontos és szükséges tényezőt honosított meg a hazai tanügyben. Amin nem változtatott, pedig ekkor erre már szükség lett volna: lényegében továbbra is az 1777-i Ratióban felvázolt és ideálisnak tartott latinos kultúra, a latin nyelvű közhivatal betöltésére való felkészítés lebegett szerzői szeme előtt; a korabeli társ.-tud.-ok és term.-tud.-ok friss eredményeit ismerő, a korszerű mezőgazdasághoz értő, a kor hazai és világirodalmát élvezni tudó nemes és polgár nev.-e nem volt célja; a jogtud.-on, áll.-i és megyei közhivatalokon kívül a polg. hivatásokra, foglalkozásokra való magasabb szintű felkészítés sem szerepelt programjukban. Tény azonban: a két Ratio Educationis szorosan egybetartozik, mindkettő jelentős mértékben hozzájárult a m. isk.-ügy fejlődéséhez: az elsőé az úttörés érdeme, a másiké pedig a beteljesítés. önkormányzati iskola ? A Ratio educationis publicae fordítása: Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Ford., jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros I. Bp. 1981.

Mészáros István



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is