Ratót

-nemzetség ősei, Olivér és R., a krónikások szerint olaszokvoltak s Kálmán király idejében, a XI. sz. végén, az apuliai Casertábólvándoroltak be. Az oklevelek azonban csak 1219-ben említenek először egy R.-ot,kinek egyik testvére, Gyula comes, országbiró és kevei, utóbb mosonyi főispán,majd vajda és országbiró, a másik pedig Roland vagy Loránd, 1248-55. nádor,1261-78. tótországi bán, az 1241. évi tatárjárás egyik hőse, 1277. egyúttalországbiró s időközben Pozsony és Zala vármegyék főispánja volt. Előkelőméltóságokat viselt Roland egyik unokája Olivér is, ki 1336-53 közt felváltvamint Fejér, Zólyom, Vas és Sopron vármegyék főispánja, a királyné udvarmestere,s a király főtárnokmestere működött. Tárnok volt 1238-40. a más ágból valóDomonkos és 1293-1300. ennek hasonló nevü unokája is, ki utóbb (1312-20) nádoriméltóságot viselt; ifjabb Domonkos öccsei közül László főétekfogó, Kakas pedigtolnai és bodrogi főispán. Leusták ágából viszont Roland (1283-1307) gömöri ésborsodi főispán, ennek unokája, Kaplai János pedig 1350-1387) rusciai vajda ésországbiró s dédunokája, Leusták, Loránd fia, 1349-51. a király udvarmestere(szenezsál, senescallus), 1352-58. somogyi főispán volt, utoljára 1358.Tótország helytartója. 1352. Kieystut üldözésében Belc ostrománál egy kő mellénérte, földre sujtotta, s ez ütést holta napjáig megsinylette. - R. Olivér,Mátyás fia, Loránd unokája, 1336-56. a királyné udvarbirája, 1347-52. egyúttaltárnokmester s hosszabb-rövidebb ideig Vas, Sopron, Fehér, Zólyom, Szatmár,Ugocsa vármegyék főispánja, nyalábi várnagy volt. Az Aversából 1348.hazaküldött fogoly hercegek őrkiséretében R. is benne volt. A nemzetségből,melynek 1437-ig 140 birtoka ismeretes, időközben alakult a Feledy-, Jolsvay-,Kakas-, Gyulaffy-, Elefánty-, Pásztóy-, Kaplay-, Lorántffy-, Putnoky-, Ráday-és Tary-család, melyek címereikbe is átvették a nemzetség ősi jelvényét, ahársfalevelet.

Forrás: Pallas Nagylexikon