Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rattazzi... ----

Magyar Magyar Német Német
Rattazzi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rattazzi

(ejtsd -cci) Orbán, olasz államférfiu, szül. Alessandriában,1808 jun. 29., megh. Frosinonéban 1873 jun. 5. Jogi tanulmányát Torinóbanvégezte, mire a casalei fellebbezési törvényszéknél alkalmazták. 1848-banbeválasztatván a képviselőházba, itt a balpárthoz csatlakozott s előbb aug.,majd dec. Gioberti alatt a belügyi, utóbb az igazságügyi tárca vezetésévelbizták meg. Az 1849 márc. 26. vívott novarai ütközet után minisztertársávalegyütt visszalépett és 1852. a képviselőház elnöke lett. 1853 okt. Cavour alattátvette az igazságügyi tárcát, mely állásában ama törvények kezdeményezőjevolt, melyek az egyház hatalmi körét az államétól elkülönítették. Midőn Cavour1859 jul., a villafrancai békekötés után visszalépett, Viktor Emánuel R.-tbizta meg az új minisztérium megalakításával, mely aztán 1860-ig fennállott. R.Szavója és Nizza átengedése ellen kezdetben protestált, később azonban buzgószószólója volt a Franciaországgal való szövetségnek. 1862 márc. újból akormány élére állott, de III. Napoleonhoz való jó viszonya miatt, mely még azáltal is fokozódott, hogy annak rokonával, Solm özveggyel, született BonaparteMária hercegnővel házasságra lépett, sokan rossz szemmel nézték R.-t. Midőn aRóma felszabadítására készülő Garibaldi ellen csapatokat küldött, anépszerütlenség átka nehezedett R.-ra, amiért dec. 1. visszalépett. 1867 ápr.Ricasoli lemondása után azonban újból átvette a kabinet vezetését, de Garibaldiönkénteseinek Róma ellen való nyomulásakor oly kétes magatartást tanusított,hogy okt., midőn a franciák újból megjelentek a pápai államban, kénytelen volta kormányról lemondani. Beszédeit Scovazzi (Róma 1876-80, 8 köt.) adta ki.1885. emléket emeltek neki Alessandriában. V. ö. Morelli, U. R., saggiopolitico (Padova 1874); R. et son temps. Documents inédits (Páris 1881, 1köt.).

R. Mária Studolmine, francia irónő, az előbbinek neje, szül.1835 ápr. 25. Wye Th. Irén (megh. Athénben 1862. mint brit követ) és BonaparteLeticia, Bonaparte Lucián legidősebb lányának gyermeke. Szülei elváltak és R.szorult viszonyok között nőtt fel, egy ideig Párisban tanítónőnek képezte kimagát. 1850-ben Solm Frigyes gazdag elzászi gyárossal házasságra lépett, akiazonban tőle különc magaviselete miatt nemsokára elvált. 1862-ben R. Orbánnalkötött házasságot, akivel utazás közben ismerkedett meg. Második férje halálaután 1873-ban a szellemes irónő újból folytatta regényes életét, Európa többvárosában mint politikai ügynök szerepelt és mindenütt nagy feltünést keltett.1880-ben De Rute fiatal spanyol nemessel, a cortes tagjával kelt egybe, akivelmost is él. Magyarországban többször megfordult, többek közt az 1896-ikikiállítás idején is, abból a célból, hogy hazánkról könyvet irjon, mely Dentupárisi könyvkiadónál fog megjelenni. Mint irónő részint saját, részint álnév(Stock báró) alatt irt. Drámai kisérletei a következők: Quand on n"aime plustrop, on n"aime plus assez; L"épreuve; Un livre de chair; Les suites d"unménage de garçon; Amour et cymbales stb. Már ezen művek is magukon viseliknem-nőies kedélyének bélyegét, de regényei még jobban tükrözik visszafékezhetetlen jellemét, különösen a Les mariages de la Créole (1864, 3. kiad.1882) c. műve, melyet megjelenéskor eltiltottak. Önéletéről a következőmunkákban nyilatkozott: Reve d"une ambitieuse (1868, 2 köt.) és Florence,portraits, chronique, confidences (1870). Megirta továbbá második férjénekbiográfiáját: R. et son temps (1881, 1 köt.) és útleirásokat is tett közzé:l"Espagne moderne (1879), Le Portugal a vol d"oiseau (1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is