Rauch

Levin báró, horvát bán, szül. Zágrábban 1819 okt. 6., megh.1890. Családja 1640 körül Pomeriniából költözködött a Muraközbe, s egyikelődét, R. Dánielt a Corpus juris 1715. és 1723. mint Zágráb és Kőrös vármegyékfőispánját és vicebanust említi, elődei sorában több főispánt, vicebánt éstábornokot látunk. A család 1741-ben nyéki előnévvel báróságot kapott. R.Zágrábban és Győrön tanult s 1837-ben lépett a közélet terére. Ezen időben GajLajos (l. o.) az illirizmus zászlóját bontotta ki. Az illir párttal szembenállott a horvát-magyar uniópárt, melynek élén Draskovics Sándor állott éssoraiban R. is helyet foglalt. Midőn Jellachich bán 1848. az uniópártot elseperte,R. Grazba költözött, majd Zágráb melletti birtokára, Luzsnicára vonult s agazdálkodásnak élt. A horvát gazdasági egylet 1860. R.-ot választotta elnökévé.A kiegyezés után szőnyegre került az unió kérdése s annak megvalósulása R.nevéhez fűződik, kit bánná neveztek ki, s az unió 1868. létestül. R. azonszerencsés politikusok közé tartozik, kik programmjukat életükben teljesenmegvalósíthatták. Tisza Kálmán 1872. elejtette R.-ot és a régi uniópártot. V.ö. Vasárnapi Újság 1868-iki évf. 425. old. és 1890-iki évf. 565. old.

Forrás: Pallas Nagylexikon