Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ravenna... ----

Magyar Magyar Német Német
Ravenna... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ravenna

1. tartomány Olaszországban Ferrara, az Adriai-tenger,Forli, Firenze és Bologna közt, 2134 km2 területtel, (1881) 218 359,az 1893-iki becslés szerint 223 943, 1 km2-re 121 lak. DNy-i részéta toscanai Apenninek takarják; többi része sík és jobbára termékeny; néholmocsáros. A partok mentén, amelyek a Po iszapjának lerakodása következtébenmindig jobban kinyúlnak a tengerbe, homokbuckákkal vannak takarva; ezeken voltegykoron Olaszország legnagyobb és legterjedelmesebb pinia-erdője (la Pineta),amely a rómaiaknak és velenceieknek a hajóépítésre szükséges anyagotszolgáltatta, de most legnagyobb részt ki van irtva. A fő folyók a Po diPrimari vagyis Reno a Santeróval és Senióval, tovább D-re a Marzenóval bővültLamone, a Montona, Ronco, mely két utóbbi Fiumi Uniti néven egyesül, végül aSavio. Csatornái a Naviglio Zanelli és a Canale Corsini. Az éghajlat a partokonsok helyen egészségtelen. Termékei: búza, kukorica, rizs, kender, szőllő,olajbogyó, gesztenye. Cervia mellett sok sót főznek. Az ipar, amelynekközpontja Faenza, papiros-, faience-, üvegkészítéssel, selyem-, vászon- éspamutszövéssel foglalkozik. Járásai: Faenza, Lugo és R. V. ö. Miserocchi, Lapreovincia di R. (Torino 1888).

2. R., az ugyanily nevü olasz tartomány fővárosa, érsekiszékhely, 10 km.-nyire az Adriai-tengertől, amellyel csatorna köti össze, vasútmellett, (1881) 60 573, az 1893-iki becslés szerint 66 239 lak., selyemfonássalés szövéssel, hangszer--, üveg-, szappan-, és keményítőkészítéssel; évenkintegyszer, májusban tartott nagy vásárokkal; szépművészeti akadémiával,régiségtárral és nyilvános könyvtárral (70 000 kötet, 700 kézirat, a többi köztegy X. sz.-beli Aristophanes, XV. sz.-beli Cicero-levelek és Dante kéziratai ésStuart Mária imakönyve). Az egyébként meglehetősen kihalt város különösenművészi szempontból nyujt kiváló érdekességet; a bizánci építészeti ízlés ittvan legtökéletesebben képviselve. A legelső helyet foglalja el az 547-benfölszentelt San Vitale (l. Építészet 10-ik szövegábra és X. melléklet 3. ábra),továbbá a San Orso vagy Bazilika Orsiana, három hajós templom kupolával és régicampanilével; mellette van a San Giovanni in Fonte nevü bettisterio, nyolcszögüépület kupolával, amelynek mozaikja R.-ban a legrégibb: benne van azonkivül egyó-keresztény oltár is. Az érseki palota kápolnájában egy V. sz.-beli kápolnavan 547-ből való freskókkal. Egyéb templomok még a San Giovanni Evangelista,amelyet 424. Galla Placidia császárné építtetett; a San Nazario e Celso, GallaPlacidia sírkápolnája, latinkereszt-alaku, kupolával és belsejében mozaikokkal;a Sant" Apollinare Nuova bazilika, amelyet még Nagy Theodorik alapított mintariánus templomot, de most nagyobb részében új építmény. Igen érdekes épületeimég R.-nak a Nagy Theodorik síremléke a Porta Serrata di Rotonda előtt, amelyet530. Theodorik leánya Amalasuntha építtetett; és Dante síremléke aSan-Francesco-templom mellett. R. Italia egyik legrégibb városa, eredetétalkalmasint az etruszkoknak köszönheti; későbben a gallusok és azután a rómaiakbirtokába került. Augustus a várost a Portus Classis nevü kikötővel látta el ésaz adriai hajóraj állomásává tette. Későbben azonban a kikötő elhomokosodott ésa flotta-állomást áthelyezték; R. azonban megmaradt Flaminia provincia fővárosaés állítólag már 41. püspöki székhellyé lett, mivel szt. Apollinaris, szt.Péter tanítványa ide jött lakni. Tulajdonképpeni virágzása korát azonban aváros akkor élte, midőn Honorius császár 404. székhelyét Rómából ide tette át;ekkor pompás épületekkel díszítették és a tengerig csatornát építettek. Odoakerés Nagy Theodorik, sőt a keleti gótok országának megdőlése után a bizánciexarchák is itt laktak. Ez utóbbiakat 752. Aistulf longobard király űzte el,akitől ismét a várost 754. Pipin frank király vette el és az egészexarchatussal együtt a római szentszéknek adta. Későbben R. rendesen a németcsászárok pártján állott. 1218-tól kezdve a pápai érzelmü Traversarik, 1725-tőlfogva pedig a Polenta-család állott a város élén. 1441-1508. a velenceiekbirták, akiktől 1509. II. Gyula pápa és a cambrayi liga vette el. Ezóta 1797-igés ismét 1815-60. pápai birtok volt. 1512 ápr. 11. itt vívta ki győzelmét aspanyol csapatokon Gaston de Foix francia vezér, aki e csatában el is esett.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is