Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Recitativo... ----

Magyar Magyar Német Német
Recitativo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Recitativo

beszéd

(olasz, franc. réfitatif, a latin recitare szóból, a. m.énekszerü beszéd), olyan faja a hangok egymásutánjának, amely mintegy középútonjár a tagolt beszéd és az ének közt; a hangjegyek értéke nem köti magátbizonyos kijelölt ütemérték időegységéhez s a hangok egymásutánja nem alakulmelodikusan plasztikus formává, hanem minden szorosabb beosztás nélkül csak aszövegszavak prozodiai és metrikai lejtéseihez alkalmazkodik, azért az ilyR.-knál a hangok hangközi távolságát is nem a zeneiró egyéni ízlése ésinspirációja határozza meg, hanem a szavak értelmének hanghordozási mélységevagy magassága; néha emelkedik, néha esik, néha pedig - kivált elbeszélőszavakkal szemben - egyenlő vonalban marad. Egyik fő tulajdonsága azonban, hogya szavak értelmét jelző frázisai s periodusaihoz alkalmazkodjék és tonalitástekintetében mindig szem előtt tartsa a hozzá fűzött harmoniai alapokra valótámaszkodást, amelyek azonban csak egyes hangzatok rövid megütésébenérvényesülnek. A R. eredetét formát a XVIII. sz.-ban leginkább Händel és BachSebestyén fejlesztették olya magas szinvonalra, Lully, Rameau és az olaszzeneirók nyomán, hogy ugy szólván teljesen kimerítették s e téren ma már aligképzelhető olyan R.-hajlítás, mely hangegymásután v. ritmikai esés és emelkedéstekintetében valami újat lenne képes felmutatni. A R.-k hangjegyei tetszésszerint váltakozhatnak mindenféle értékü hangjegyekkel, a fő dolog csak az,hogy a zeneiró a szövegszavak rövid és hosszu voltára mindig tekintettel legyen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is