Récsy

Emil, jogtudós s egyetemi tanár, szül. Kolozsvárt 1822., holatyja kormányszéki hivatalnok volt, megh. Pesten 1864 jun. 1. Jogi tanulmányaitKolozsvárt bevégezve, részint Pesten tartózkodott, részint az erdélyi királyitáblán, Marosvásárhelyt, hol letette az ügyvédi vizsgálatot. Az irodalombanelőször Bentham polgári és büntető törvényhozásának fordításával lépett fel,melyet Kolozsvárt adott ki két kötetben 1842-44. De szabadabb idejét örömestáldozta a külföldi szépirodalomnak is, melyben nagy jártassággal birt s franciaregénycsarnokon kezdett meg, melybe Suenek Matild és Sandnak Lélia és Indianahires regényeinek fordítását tette közzé. 1847. a kolozsvári katolikusliceumban a politikai tudományos tanárával neveztetett ki, 1848. pedig EötvösJózsef báró hivta meg közoktatási minisztériumába titkárul. Ezóta folyvástPesten maradt, hol 1851-53. a Pesti Naplót szerkesztette. 1852. a pestiegyetemnél a politikai törvénytan tanárává neveztetett, miután ezt megelőzőlegkinyomatta a következő törvénytudományi és politikai tankönyveket: A telekadórendszere Magyarországon; Útmutató az ideiglenes bélyegtörvényhez (1850); Azausztriai birodalom alkotmányjoga (1851) két kötetben; utóbb pedig, az ötvenesévekben, az Urbéri kárpótlás-t (1853) s a római jogra vonatkozó nagyobbmunkáit, mellyel 1857 óta leginkább foglalkozott, u. m.: A római jog elvei,tekintettel a történelmi fejlődésre, Scheurl után (1857), s A római jogrendszere, Puchta után (1862). De e mellett a szépirodalom iránt is folyvástérdekkel viseltetett s eredetit ugyan nem irt, de egy igen jól szerkesztettKülföldi regénycsarnokot indított meg, melyben Sükei segítségével oly kitünőregényeket ültetett át, mint: Thackeray Hiuság vására, Sand Mont-Reveches ésPrintemps Zsófia ifj. Dumas Sándortól. Ezt követte a hasonló irányu Télikönyvtár, melyben Dickenstől a Nehéz idők s A puszta ház (Bleak-house),Freytagtól A kalmár és báró (Soll und Haben) kitünő regények jelentek meg.Ezenkivül Müller és Donaldson jeles munkájának, A régi görög irodalomtörténetének fordításával mely 1861-63. jelent meg két kötetben. Eredeti jogimunkái még, a kisebb értekezések nagy számán kivül: Magyarország közjoga 1848előtt s 1848-ban (Pest 1861); A jogtudományról, mint jogtételek forrásáról(Akad. Ért. 18599. 1858 dec. 45-én a magyar akadémia levelező tagjáváválasztották.

Forrás: Pallas Nagylexikon