Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Réczey... ----

Magyar Magyar Német Német
Réczey... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Réczey

Imre, orvostanár, sebész, szül. Pesten 1848-ban. Atyjaműtőorvos volt u. o. s annak idején a nagy hirü Stáhly Ignác sebészettanárasszisztense. Elemi, középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte.Mint okleveles orvos az egyetemi sebészeti tanszék mellett hat éven keresztül(1871-76-ig) műtőnövendékül alkalmaztatott, s mint ilyen 1874. a fővárosibarakk-kórházban három hónapon át helyettes sebész-főorvos gyanánt is működött.1884. a fővárosi barakk-kórházban a III. sebészeti főosztály vezetésévelbizatott meg mint rendelő orvos és 1885 óta az üllői-úti új közkórház (mostSzt.-István kórház) egyik sebészeti osztályát vezette 1892 őszig. A budapestiegyetemen 1878. képesíttetett magántanárrá a csontok és ízületek sebészetibántalmainak kór- és gyógytanából. 1884. nyilvános rendkívüli címet és jellegetnyert s 1890-ben az egyetem II. számu sebészeti tanszékére nyilvános rendestanárrá neveztetett ki (Lumniczer Sándor tanár halála után). Már 1871-ben apesti királyi orvosegyesület rendes tagjává választatott és ugyanazonegyesületben 1875. könyvtárnokká, 1877. másodtitkárra, 1878. első titkárrá,1890. üléselnökké és 1892. másodelnökké választatott, mely tisztet jelenleg isbetölti. 1891. az igazságügyi orvosi tanács rendes tagjává neveztetett ki s1895. a közkórházi orvostársulat elnöke lett. A magyar orvosikönyvkiadó-társulat, a Stefánia szegénygyermekkórház-egyesület, országosközegészségi egyesület igazgató-választmányának évek óta tagja, s tagja számosmás tudományos és jótékony egyesületnek. Legkiválóbb tudományos dolgozatai:Gátvarrat Hepner szerint (1875); Csontok rosszidulatu álképletei (1875); Atábori sebészet az utolsó 150 év alatt Poroszországban (1875); A csontokburkonytömlői (1876); Orvosi tanügyünk (Budapest monográfiája 1879); Abudapesti kir. orvosegyesület története (1880); A vesekiirtásról (1882); Azidült csipőízületi lob kezelésének mai alapelvei (1882); Az újabb sebkezelésimódok s azok értéke (1883); Adatok a sublimát-sebkezeléshez (1885); A bőralatti veserepedésekről (1888); Sebgyógyítás drain nélkül (1890); Sebészetigümős betegségek (Klinikai Füzetek 1890); Képző műtétek (Kovács József-féleünnepi dolgozatokban 1894); Orvosnők képzése (1895); A fogászat egyetemi tanításánakrendezése (1896). Szerkesztette 1878-1886-ig a budapesti királyi orvosegyesületévkönyvét és 1886-88 végéig az Orvosi Hetilapot. E lexikonba sebészeti cikkeketir.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is