Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Reformáció ... ----

Magyar Magyar Német Német
Reformáció ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Reformáció és nevelésügy

oktatás

A reformáció XVI. sz. húszas éveitől igen széles körben, Európa-szerte elterjedt vallási tényező, amelynek talaját eszmeileg a reneszánsz készítette elő, ugyanis kritikailag lépett fel a középkori kereszténység visszásságaival szemben. Luther Márton és követői, a lutheránusok v. ev.-ok, továbbá Kálvin János és hívei, a kálvinisták v. ref.-ok a nev.-ügyre és az isk.-zásra nagy befolyással voltak. Az előbbiek Wittenbergben az egy.-en alkottak jelentős befolyást, míg az utóbbiak Genfben az akad.-n képeztek számottevő vallási erőt. Működésük eredményeként új egyházszerv.-ek alakultak, melyek egyre szélesebb körben alakították át az isk.-kultúrát, a középkori nev.-eszményt. A lutheri és a kálvini reformáció nyomdokain haladt Münzer Tamás is, aki az új vallási tanok eszmeileg radikálisabb szárnyát képviselte. Mindhárom egyházi vez. kezdettől felismerte az isk.-k szerepét a társ. életében, a kultúrában. Mivel fontosnak tartották a Biblia olvasását, megismertetését a szélesebb rétegekkel, ezért az alsófokú oktatásban az anyanyelv elsajátítását, a felsőbb isk.-ban pedig a latin és a görög nyelvnek, valamint a hébernek a tanulmányozását szorgalmazták. Ezzel együtt a klasszikus szerzők olvasását is felvették a ttv.-ükbe. A goldbergi Valentin Trotzendorf és a strassburgi Johann Sturm isk.-i szisztémája nagymértékben befolyásolta a ref. városok isk.-i koncepcióját, nev.-i gyakorlatát. A goldbergi isk. bentlakással egybekötött int. volt, amelyben Trotzendorf a római köztársaság mintájára szervezte meg a tanulók életének belső rendjét. Három alapelv szerint építette fel ezt a rendet: a) a tanulók teljes egyenlősége (?Omnes aequaliter regantur?); b) a latin nyelv kizárólagos használata; c) a tanulók részvétele az isk. kormányzásában, valamint az oktató tevékenységben. Az isk. egész tanulóközösségét coetus nak hívták, melynek főbb tisztségviselői: a consul, 2 censor és a 12 senator volt, akiket társaik választottak, és akik együtt az isk.-i tv.-széket képezték, másszóval a ?magistratus scholasticus?-t alkották. Rajtuk kívül még választottak oeconomusokat, akik az isk. gazdálkodásának rendjére ügyeltek, ephorusokat, akik az étkezésnél vigyáztak a rendre, questorokat, akik a leckéket kérdezték ki, lupusokat, akik a latin nyelv használatát ellenőrizték. A későbbiek folyamán ezek a megbízatások még további tisztségekkel bővültek, és a diákautonómia első demokratikus jellegű szerv.-i rendjét hozták létre. Fontos kezdeményezése volt még Trotzendorfnak Goldbergben, hogy az alsóbb oszt.-ok tanítását a jelesebb tanulók közül kiválogatott praeceptorokra bízta. Sturm gimn.-a, mely Strassburgban 1538-ban létesült, tkp. 9 oszt.-os latin isk. volt, melyet megelőzött egy előkészítő el. oszt. A középisk.-i tanulmányok alapanyagát a latin és a görög grammatika, valamint az irodalom képezte; kezdetben a matematikának, a tört.-nek és a földrajznak nagyon kevés szerep jutott az isk.-i gyakorlatban. Ennek a gimn.-nak a mintájára számos német városban alakultak prot. középisk.-k, melyek egy része ötévf.-os akad.-i tagozattal bővülve, a ref. papképzésnek lett a színtere. Trotzendorf és Sturm tanulmányi rendszere, a Melanchton-féle normával és Kálvin genfi szisztémájával gazdagodva Európa-szerte, így nálunk Mo.-on is elterjedt és új irányt szabott az egész egy.-es isk.-kultúrának az új- és legújabb korban. ? Hazai vonatkozásban a prot. isk.-k a XVI. sz. közepétől kezdődően egyre nagyobb teret nyernek az intézményes nev.-ben és oktatásban, a tanulmányi rendszer kiszélesítésében. Ez az isk.-kultúra m. viszonylatban is már a kezdeti időszakban magába ötvözte az említett irányzatok lényegesebb elemeit, így a goldbergi, a strassburgi, a wittenbergi és a genfi intézmények markánsabb vonásait. Mindez term.-esen csak alapvonalaiban, helyenként fogyatékosan érvényesült, hiszen a XVI. sz.-ban a m. prot. isk.-k a fejlődésnek még nagyon kezdetleges stádiumában voltak. Sajátosan hazai színezetük azonban már ekkor jelentkezett, később pedig a koll.-ok, mint ún. ?anyaisk.-k? a körzetükben ?filiákat? alakítottak ki, oktatási centrumát képezve egy-egy nagyobb tájegység isk.-hálózatának. Ezek közül az anyaisk.-k, illetőleg koll.-ok közül a középkor végén a sárospataki, a debreceni, a gyulafehérvári, a pozsonyi, a pápai és az eperjesi emelkedett a legjelentősebb szerepre. ? Sárospatakon a helyi kolostori jellegű szerzetesi zárda csatlakozott az ?új hitűekhez?, a ref.-okhoz. A korabeli forrás erről így emlékezett meg: ?A nyilvános isk.-k Patakon a mohácsi vész után, az 1531. évben kezdődtek, amikor tanárként, egyszersmind egyházi szolgául vagy igehirdetőül állíttatott Kopácsi István hitehagyott ferences.? Ekkor azonban még csak triviális isk. volt a pataki int. Kisebb megszakításokkal azonban folyamatos fejlődés jellemezte, 1549-től koll.-á alakul át. Comenius működése eredményeként pedig felsőfokú tagozatok körvonalai bontakoznak ki. 1650-től 1654-ig, Comenius működése idején az egy.-es európai isk.-kultúra érdeklődésének középpontjába kerül az int. Debrecenben, Mo. egyik legtipikusabb alföldi városában, a ?civisek köztársaságában?, a korai polg.-i élet a középkorvégi igényeknek megfelelően, a kolostori isk. mellett egy városi isk.-t is létrehozott. Ez alakult át 1538-ban prot. isk.-vá, melynek első ismert nevű rektora Dézsi András volt. A wittenbergi egy.-nek kezdettől fogva voltak debreceni hallgatói, ahol Coetus Hungaricust alakítottak, itt, amelyben egykor Méliusz Juhász Péter is seniorként működött. Nem véletlen, hogy a debreceni koll.-i diákautonómia a későbbiekben a német példákon fejlődött tovább. Gyulafehérvárott, Erdély fejedelmi székvárosában valamivel később válik a káptalani isk. prot.-sá. Viszont felsőfokú akad.-i jellege viszonylag gyorsan kibontakozott. Ez azzal magyarázható, hogy az önálló nemzeti áll.-iságot képviselő fejedelmek: Rákóczi György és Bethlen Gábor anyagilag és erkölcsileg egyaránt hathatósan támogatta az isk. felsőfokúvá fejlesztését. Többek között európai hírű tanárok (Bisterfeld, Piscator, Opitz) meghívásával segítették elő a fejlesztést. Ezt az int.-et helyezte át Nagyenyedre Apafi Mihály fejedelem. Nagyhírű ref. koll. működött még Kecskeméten, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen is. Partikuláris isk.-ik közül Nagykőrösön, Cegléden, Kisújszálláson, Kézdivásárhelyen, Zilahon működtek többek között neves int.-ek.

Bajkó Mátyás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is