Református egyház

hazánkban azoknak összessége, kik ugy a hitcikkekre, mint azegyházi szertartásokra és kormányzatra nézve a svájci reformátorok s főkéntKálvin szellemében reformált kereszténység hivei s kiknek hitszabályozó irataegészen az 1880-ik évben tartott debreceni zsinatig a második helyét hitvallásvolt és akiket a most mondott időig hivatalosan helvéciai vallástételtkövetőknek, a közéletben kálvinistáknak is neveztek, illetőleg manapság isneveznek. A debreceni zsinat a helyét hitvallásnak (l. o.) feltétlenül kötelezőerejét - mintegy hallgatagul - meg akarván szüntetni, ezen hivatalos nevet adtaa R.-nak: evangelium szerint reformált egyház, melyet rövidebben igyhasználnak: evang. reform. egyház (l. Evangelikus egyház). A Királyhágón innenlevő R. régebben öt, hat, hét kerületre oszolt, a Károly-féle rendelet (1734)óta négy egyházkerületre van felosztva, u. m. dunamelléki, dunántúli,tiszáninneni és tisztántúli kerületekre. Az erdélyi R.-ak egy kerületetalkotnak, mely 1880-ig semmi szerves összeköttetésben nem állott amagyarországi kerületekkel, szervezete sok tekintetben elütő volt, sőt némirészben manapság is elütő a magyarországi kerületekétől, de amelyekkel ezenkülönbségek - az u. n. erdélyi specialitások - dacára is a debreceni zsinat ótaegy testületet alkot. A zsinat-presbiteri kormányalakot fogadta el márkezdetben a hazai R., melyet a debreceni s az 1890-91-iki budapesti zsinatrészletesen megállapított. Az egyes egyházakat közvetlenül a gyülekezeti tagokválasztása folytán létesülő egyháztanács v. presbitérium kormányozza a lelkész,népesebb v. műveltebb gyülekezetekben a lelkész és világi gondnok elnökletealatt; több egyház (17-60-70) egy egyházmegyét alkot, melynek elnökei: agyülekezetek presbitériumainak szavazatával választott esperes és egyházmegyeigondnok; több vármegye alkot egy kerületet, melynek élén a fentebbi módonválasztott szuperintendens v. püspök és főgondnok áll; az öt kerület legfőbbkormányzó testülete az öt kerület elnökeiből és a kerületi gyülések által anépesség arányában választott képviselőkből álló s évenkint egyszer,kivételesen kétszer, leginkább Budapesten, a hivatalára legidősebb püspök ésfőgondnok kettős elnöklete alatt tanácskozó egyetemes konvent. A törvényhozásjoga az időnkint - terv szerint 10 évenként - hirdetett zsinatot illeti. Az1886. közölt adatok szerint a dunamelléki kerületben van: 8 egyházmegye, 258anyaegyház, 372 928 lélek; a dunántúliban 9 egyházmegye, 288 anyaegyház, 234258 lélek; a tiszáninneniben 8 egyházmegye, 349 anyaegyház, 227 712 lélek;tisztántúliban 13 egyházmegye, 556 anyaegyház, 866 702 lélek; az erdélyiben 19egyházmegye, 534 anyaegyház, 347 060 lélek, összesen két millió s 30-40 ezerlélek.

Forrás: Pallas Nagylexikon