Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Református ... ----

Magyar Magyar Német Német
Református ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Református iskolaügy Magyarországon

Így a mo.-i területeken Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd, Kunszentmiklós, Kisújszállás, Hódmezővásárhely, Mezőtúr, Szalonta, Szatmár, Nagybánya, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Miskolc, Losonc, Rimaszombat, Kassa, Máramaros latin isk.-ja, Erdélyben a nagyenyedi, kolozsvári, marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi koll., Szászváros, Dés, Zilah, Fogaras, Kézdivásárhely kisebb latin isk.-ja.

A koll.-ok szerv.-e nem, vagy alig változott. A tananyag bővült, korszerűsödött, az oktatás színvonala emelkedett. A matematikai és term.-tud.-i oktatás kivált a filozófia kereteiből (Debrecen: Sárvári Pál [1765?1846], Marosvásárhely: Bolyai Farkas), modern nyelveket (német, francia) kezdtek oktatni, a kanti filozófiát Mándi Márton István (1760?1831) Pápán kezdte ismertetni, uo. Tarczy Lajos (1807?1881), a hegelianus filozófiát stb.

A reformkorban a ref. koll.-okban mindenütt működtek már irodalmi diáktársaságok. Az 1791:XXVI. tc.-ben biztosított önkormányzati joguknál fogva a ref.-ok maguk próbáltak új tanulmányi rendszereket alkotni; így a tiszántúli egyházkerület a népisk.-kra vonatkozóan 1795-ben, a közép- és felsőisk.-kra 1807-ben (Ratio Institutionis), a tiszáninneni egyházkerület a gyermeknev.-re 1797-ben, a dunamelléki az alsó- és középisk.-kra nézve 1801-ben (Tanítás módja) és az erdélyi ref. egyh. 1820-ban (Norma Discendi). ? Lassan megszabadultak a lat. nyelv béklyóitól. Egyes helyeken tanulmányozták Pestalozzi (1746?1827) módszereit is.

Az 1791. évi budai ref. zsinat kísérletet tett a ref. tanügy egységes, országos szervezésére, de a kedvezőtlen körülmények ezt nem tették lehetővé. Így az egyes egyházkerületek a területükön lévő isk.-kat vezetésük alá vonták, s egyöntetű irányításukra törekedtek. ? Ebben az időben Debrecenben a felső isk.-i oktatásra nagy koncepciójú tervek készültek (az Ercsey- és Kerekes-féle 1838-ban, a Péczely-féle 1841-ben), de megvalósításukra nem került sor. ? A polg. forradalom idején, 1848. szept. 3-án tartották Mo.-on az első egyetemes tanítói gyűlést, amelyen a ref. ped.-ok képviselői is részt vettek. Az abszolutizmus idején a kormányzat újabb ?összbirodalmi? törekvésével szemben a ref. isk.-k ismét a nemzeti kultúra fenntartásának egyik fontos bázisát alkották. Az 1850-ben Mo.-on is bevezetett Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen? nyilvánossági jogot előíró feltételeinek számos prot. intézmény sem tudott megfelelni. Ennek ellenére több ref. isk. talpon maradt, s menedéket tudott nyújtani számos, a szabadságharcban részt vett személynek. A nagykőrösi gimn. pl. több kiemelkedő személyiségnek adott tanári munkalehetőséget, mint pl. Arany Jánosnak, Salamon Ferencnek, Szabó Károlynak, Szilágyi Sándornak. Tartós hatású volt Sárospatakon Erdélyi János működése. A liberalizmus szelleme lehetővé tette pl. a darwinista Mentovich Ferenc tanári munkáját a marosvásárhelyi ref. koll.-ban. ? Bár a mo.-i négy ref. egyházkerület már 1858-ban kidolgozta a Gönczy Pál által készített négyoszt.-ú népisk.-i szerv.-et, majd az Erdélyben az abszolutizmus korszaka után készített, minden isk.-típusra kiterjedő szervezetet (Szervezeti javaslatok, 1861.: 4 el., 6 gimn.-i, 2 bölcseleti, 2 jogi, 1 vagy 2 évi teol.-i oszt.-nak megfelelően), a ref. isk.-knak egysége, közös irányítása és vezetése, ezzel együtt korszerű szervezete csak az 1868. évi népisk.-i (XXXVIII. tc.) és az 1883. évi középisk.-i (XXX. tc.) országos tv.-ek intézkedése folytán jött létre. Az 1881?1882. évi debreceni ref. zsinat az egyház alkotmányába illesztette ? az erdélyi egyházkerülettel való egyesülés után ? az egyetemes konvent et, amelynek feladatává tette a tanügy összefogását és minden szinten való fejlesztését, vezetését, általános elvek kidolgozását. Az 1891?1893. évi bp.-i zsinat pedig tv.-be iktatta a ref. köznev.-i és közokt.-i szerv.-et. ? A vonatkozó áll., s abból folyó ref. egyházi tv.-ek kimondták, hogy a ref. egyháznak joga van mindennemű alsó-, közép- és felsőisk.-t felállítani, fenntartani, azok belső ügyeit autonóm joggal intézni. (A ref. egyházi isk.-i ügyeit intéző fokozatos egyházi hatóságok az egyházközségek, egyházmegyék, egyházker.-ek és az egy.-es konvent voltak.).

A tanácsköztársaság 1919 márc.-ában valamennyi nem áll. nev.-i és oktatási int.-et áll.-osított. 1919. aug. 8-án kormányrend. intézkedett az 1918. okt. 31-e előtti állapot visszaállításáról, majd aug. 10-én a VKM rendelete hatályon kívül helyezte a tanácskormány oktatási és műv.-polit.-i rendelkezéseit.

A trianoni békediktátum értelmében ? egyebek között ? a ref. egyház 5 óv.-jából 2, az 1753 el. isk.-jából 1117 (63,72%) maradt meg; a tanítók száma 3215-ről 2252-re (70,24%) csökkent. 27 gimn.-ból 18 maradt. ? A ref. egyház vezetését élénken foglalkoztatta az okt.-nev. és az isk.-ügy is. A ref. isk.-k ? elsősorban Sárospatak ? a tehetségmentés, a faluszeminárium és népfőisk. -k beindítása terén tűntek ki. A Ref. Egy.-es Konvent elnöksége 1935-ben felkérte Imre Sándort, hogy terjesszen elő tervezetet a m. ref. egyház műv.-pol.-jának egységes szabályozásáról. Imre Sándor e felkérésnek eleget is tett. A Ref. Egy.-es Konvent 1948. ápr. 29-én újra elővette a tervezetet, tárgyalta és határozatilag kimondta, hogy a m. ref. egyház tiszteletben tartja múltját és az elődök alkotásait, ezért isk.-it teljes erejével igyekszik megóvni, fenntartani és fejleszteni?? ? 1943-ban Balatonszárszón tartott konferencián Karácsony Sándor tartott előadást a ?Magyar nevelés?-ről, 1943. dec. 17?20. között Mátraházán és 1946. júl. 11?13-án Bp.-en a M. Ökumenikus Ifjúsági Bizottság konferenciáján is szóba került a nev. aktualitása. Az alaphangot (1943-ban) Nagy Barna (1909?1969) sárospataki teol. prof. adta meg Az egyház etikai valósága és funkciója c. előadásával, amelyben az egyháznak az etikai nev. terén való felelősségét hangsúlyozta. ? 1946. aug. 14?17. között Nyíregyházán tartott Orsz. Ref. Szabad Tanács deklarációjában állást foglalt az egyházi isk.-k megtartása és fejlesztése mellett. Ugyanezt tette a Bp.-en nov. 1?3. között az Orsz. Ref. Nagygyűlés is. Az 1947-ben kirobbant fakultatív vallásokt.-i vitában a ref. egyház is a kötelező vallásokt. mellett foglalt állást. ? 1948. márc. 9-re Sárospatakon Kovács Máté államtitkár ?félhivatalos? megbeszélést hívott össze a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület vez.-ivel az áll. és az egyház isk.-i kérdéseinek tárgyalására (ápr. folyamán a többi ref. egyházker.-tel is hasonló tárgyalás folyt). Máj. 14-én min.-tanácsi határozattal kormánybizottságot küldtek ki a ref. egyházzal kötendő megállapodás megszövegezésére. A szöveget máj. 20-án a M. Dolgozók Pártja Pol.-i Bizottsága megtárgyalta, jóváhagyta, átadta a Ref. Egy.-es Konvent küldötteinek, akikkel máj. 22-én a kormánybizottság ?előzetesen? elfogadtatta. Jún. 2?3-án a Zsinati Tanács, jún. 14?15-én a Zsinat kényszerült ugyanerre. Jún. 16-án az országgyűlés meghozta az 1948:XXXIII. tc.-t a nem áll. isk.-k áll. tulajdonba vételéről. Ennek következtében a ref. egyház kezén maradt 4 gimn. (Bp., Pápa, Sárospatak, Debrecen), amelyek közül kettőnek (Bp. és Debrecen) leánytagozatot engedélyeztek. 1952-ben a debreceni kivételével a többit az áll. számára kellett felajánlania az egyháznak. Az áll.-osításnak így 1948-ban áldozatul esett ref. oktatási intézmények: 2 óv., 1024 el. isk., 3 tanítóképző, 1 tanítónőképző, 14 polg. isk., 15 fiúgimn., 3 leánygimn. (2 ?leánytagozatként? maradt), 3 gazdasági isk., 1 felsőkereskedelmi isk. 1949-ben a jogakad. (Kecskemét) megszűnt, 1950-ben ?leválasztották? a tud. egy.-ről a teol. fakultásokat. Így debreceni egy.-i karból is teol. akad. lett, 1951-ben a négy teol. akad.-t kettőre vonták össze, 1952-ben egyetlen gimn. (Debrecen) maradt egyházi kézen. Az 1990. IV. tv. 17. §-a alapján a ref. egyház is alapíthat és tarthat fenn isk.-kat. 1994-ben a ref. egyh.-nak 6 óv.-ja, 26 ált. isk.-ja és 18 középisk.-ja volt ? valamint több vallási felsőoktatási intézménye. Bud ai Ezsaiás, Erdély oktatásügye, kollégium, Carolina Resolutio, Hatvani István, hitoktatás, iskoladráma, kántus, Károli Gáspár Református Egyetem, kolláció, kollégium, collegium, Kerekes Ferenc, legáció, lektor, Maróthi György, Mentovich Ferenc, népoktatás, Pápai Páriz Ferenc, partikuláris iskola, pedagogarcha, praeceptor privatus, praeceptor publicus, Révész Imre.

Ladányi Sándor



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is