Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Református ... ----

Magyar Magyar Német Német
Református ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Református iskolaügy Magyarországon

oktatás

A reformáció terjedésével szaporodtak a prot. isk.-k, ?az egyház veteményeskertjei? is. A XVI. sz.-ban Mo.-on működő 168 latin isk. közül 134 a reformált egyházak kezén volt. Amint a XVI. sz. második felében a reformáció helvét (ref.) iránya került mindinkább túlsúlyba, úgy nőtt a ref. isk.-k száma és aránya is. ? A török hódoltság peremén a XVI. sz. 30-as éveiben jelentős kollégium ok alakultak Pápán, Sárospatakon, Debrecenben, Váradon (amelyek a század második felében váltak ref.-sá), első ?törvényeik? (?Leges scholae??) még a század végén is magukon viselik a wittenbergi egy., ill. az ottani m. coetus 1571. évi szabályzatainak hatását. ? A hódoltsági területeken is működtek színvonalas isk.-k (rendszerint valamelyik ?anyaisk.?-nak a ?partikulá?-iként), így Abaújszántón, Cegléden, Csurgón, Kecskeméten, Mezőtúron, Tolnán, ezek mellett több kisebb, helyi jelentőségű, esetleg időszaki isk. is létezett. ? Erdélyben (Erdély oktatásügye) az 1556. évi országgyűlés a volt kat. püspöki és káptalani javak egy részét az isk.-k fenntartására rendelte. Ez az intézkedés jelentősen segítette az isk.-k fejlődését. Nagyobb ref. isk. Gyulafehérvárt (1556-tól, később Nagyenyeden), 1560-tól a fejedelemséghez tartozó (Nagy)Váradon, a XVI. sz. közepétől Marosvásárhelyt, később Kolozsvárt működött. ? A ref. egyház is állandóan újabb isk.-ák létesítésére törekedett. Az erőfeszítések később széles körű népokt.-t eredményeztek. ? Az isk.-k nev.-i eszménye a klasszikus görög?lat. műveltséggel párosuló evangéliumi kegyesség, előbb Melanchton (1497?1560) wittenbergi, majd a helvét irányú Sturm (1507?1589) strassburgi és Kálvin (1509?1564) genfi, később a zürichi, majd a heidelbergi isk.-jának módszerét követték. Az oktatás alsó-, közép és felsőfokon folyt. Kisebb helyeken ált. csak alsó oszt.-ok működtek, amelyekben 2-3 éven át a vallástan, egyházi ének, olvasás, írás, számolás elemi ismereteit oktatták. Egyes mezővárosokban ez már kiegészült grammatikai oszt.-okkal, ahol ? a nemzetközi normáknak megfelelően ? a latin nyelv tanítására helyezték a fő súlyt, ill. maga az oktatás is latin nyelven folyt. Itt retorikát, poetikát, logikát és bizonyos jogi ismereteket oktattak. (Nemritkán megtörtént, hogy viszonylag kevésbé jelentős isk.-kban görög és héber nyelvet és teol.-i alapismereteket is oktattak ? a tanító felkészültségétől függően.) Ezek tanítása eleinte 6?9 esztendő között ingadozott, majd 6 évben állapodtak meg. Erre következett a felső fok: 2-3 évi filozófiai, majd 3-4 évi teol. tanítás, ahol logikát, gyakorlati fizikát és jogi ismereteket, metafizikát és teol.-t oktattak. Ezeknek a classisoknak diákjai ?tógát? viseltek, ők voltak a ?togátusok?, vagy togatus deákok. Sem a tananyag, sem az ?oszt.?-ok (classis ok) a XVII. sz. közepéig nem különültek el élesen egymástól. Némileg egyöntetű oktatás csak a partikulákban volt. A kisebb isk.-k, partikulák, a koll.-októl kapták a tanítókat, ?rektor?-okat, akik a teol.-i oszt.-t itthon elvégezve, a tanítói hivatást választották, vagy mielőtt külföldi tanulmányútra (peregrináció) indultak, költségek összegyűjtése végett 2-3 esztendőt tanítóskodtak, esetleg külföldről hazatérve, a kapott támogatás fejében szintén 2-3 évet rektorkodtak, míg egy nagyobb egyházközség meghívta őket lelkészéül, s helyükre más rektor lépett. Így az isk.-k kapcsolata külföldi egy.-ekkel állandó maradt, s a legfrissebb tud. eredményeket ismerő oktatókhoz jutottak, viszont a színvonal folyamatossága, a tanítás egyöntetűsége nem volt biztosítható: az mindig a tanító (rektor) egyéni felkészültségétől és buzgóságától is függött. Egy-egy kiválóbb rektor egyéni ismeretével isk.-ja színvonalán sokat emelhetett. A rektorok nagy szabadsággal rendelkeztek a tananyag összeállításában, a tanulók ?klasszisokba? sorolásában. Az alsóbb évf.-okban a rektorok irányítása mellett felsőbb éves diákok (togátusok) tanítottak. ? A koll.-okat erősen kifejlett testületi szellem és önkormányzat (coetus, amelyben a tanulóifjúságnak is jelentős szerepe volt) jellemezte. Ez az életrevalóságot és az önállóságot, felelősségérzetet fejlesztette. Az esetleg jelentkező szabadosságot, féktelenséget az isk.-i tv.-szék (sedes scholastica) igyekezett megfékezni. Az isk.-k feletti főhatóságot, felügyeletet és a fenntartást a patronus(ok), a városi tanács (communitas) és a ref. egyház együttesen gyakorolták.

A koll.-ok felsőbb (filozófiai és teol.-i) évf.-ai a felsőokt.-i intézmények feladatkörét is betöltötték: a ref.-ok számára lelkész- és tanítóképző int.-ek is voltak, valamint a (filozófiai oszt.-ok). Az alsóbb, helyi közigazgatási pályához is elegendő ismereteket nyújtottak, és megfelelő módon készítették elő hallgatóikat a külföldi egy.-eken (?akad.-kon?) való továbbtanulásra (peregrináció). ? A XVI. sz. harmadik harmadában meginduló és a XVII. sz. elején felerősödő ellenreformáció (kat. restauráció) során a Habsburg-hatalom minden eszközzel akadályozni igyekezett a prot. egyházak és isk.-k működését, a kat. vallásra tért földesurak pedig ? a ?ius patronatus? Mo.-i és az 1555-i augsburgi vallásbékében megfogalmazott ?cuius regio, eius religio? elvének mo.-i adoptálási szándéka alapján ? a birtokaikon üldözték a prot. (ref.) egyházat, templomait elvették, lelkészeit elűzték, isk.-it bezárták. ? Ebben az időszakban ? az 1660-as évektől ? kezdték ?illustris schola? v. ?collegium? néven említeni a sárospataki, debreceni és pápai isk.-kat, amennyiben ezekben egy időben több tanár is tanított. ? A már a XVI. sz. közepétől (a Perényiek patrónussága és 1549-től Kopácsi István [??1562?] rektorsága alatt) jelentős sárospataki isk. (amely 1566-tól a quadriviumot, a hét szabad művészet et is magában foglaló intézet) 1620-tól, I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna patrónussága és bőkezű támogatása mellett jelentősen fejlődött. 1621-től az isk.-nak olyan szerv.-i felépítést alakítottak ki, amely 1848-ig ? csekély módosításokkal ? fennállott, 1629-től három-négy tanár oktatott egy időben, 1650-ben sajtót is kapott az isk. a fejedelmi családtól, ugyanebben az évben Sárospatakra hívták.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is