Reformpedagógia

Mindazon ? a ped.-i gondolkodás és nev.-i gyakorlat gyermekközp.-ú megújítására törekvő ?, elsősorban Európában és az Egyesült Államokban kibontakozó ped.-i irányzatok és koncepciók összefoglaló elnevezése, amelyek a XIX. sz. utolsó évtizedétől kezdődően a XX. sz. húszas éveinek végéig jöttek létre. A később nemzetközi mozgalommá szerveződő irányzat fejlődése két alapvető szakaszra tagolódik. ? Az első a XIX. sz. utolsó évtizedétől, az I. vh.-ig tart, és a gyermeki individuum önállóságának, szabadságának megvalósítására való törekvés jegyében fejlődik. Az ekkor bekövetkező jelentős szemléletbeli változásokat eredményező radikális szellemű isk.-i újításokat a reformokkal rokonszenvező ped.-ok egyre bővülő köre valósította meg. A Cecil Reddie által Abbotsholme-ban létrehozott első ?New School? (?Új Iskola?-mozgalom) mintájára ? főleg Franciao.-ban, Svájcban, Németo.-ban ? al. bentlakásos magánisk.-k képezték az alapját a később több irányzatra bomló nemzetközi mozgalomnak. Ebben az időszakban a reformpedagógia olyan jelentős személyiségei kezdték el tevékenységüket, mint a svájci Adolph Ferri?re, az olasz Maria Montessori és a belga Ovide Decroly. ? A második (az I. vh.-tól a harmincas évek közepéig tartó) ? termékeny időszak törekvéseiben új elemként jelent meg a korábbi sokféle gyermekközp.-ú reformpedagógiai motívum szintézisbe foglalásának igénye, amelyben különleges súlyt kapott a gyermek közösségi keretek között történő individuális nev.-ének gondolata. A New Education Fellowship (Új Nevelés Világligája) 1921-ben történő megal.-a a nemzetközi ped.-i reformirányzat világmozgalommá szerveződésének jelentős mérföldköve. Az ebben a fejlődési szakaszban kialakuló isk.-koncepciók rendkívül heterogén, sokszínű világnézeti-filozófiai palettája Rudolf Steiner okkult ember- és világszemléletén alapuló Waldorf-iskolától, Celestin Freinet erőteljes baloldali, szoc. alapokon álló társ.-kritikai-emancipációs elképzeléseit tükröző Modern Iskolán át Peter Petersenkorszerű antropológiai-társ.-tud.-os koncepciót alkotó Jéna-tervig terjed. Ebben az időben születtek a legjelentősebb amerikai módszertani irányzatok, a Dalton-terv, a Winnetka-terv és a projekt-módszer. ? Az irányzat II. vh. utáni továbbélése egy harmadik, napjainkig tartó fejlődési szakasz. A mozgalom tradicionális koncepcióinak az utóbbi évtizedekben bekövetkező dinamikus fejlődése, az alternatív iskolák nagy száma, a napjainkban a reformpedagógia szellemében működő mintegy kétezer európai isk. bizonyítja, hogy az irányzat nem csupán tört.-i jelenség, hanem hatása az európai isk.-ügy alakulására mind a mai napig számottevő.

Németh András