Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Reformpedag... ----

Magyar Magyar Német Német
Reformpedag... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Reformpedagógia Magyarországon

A nyugati országokban kibontakozó reformpedagógiai gondolatok a XIX. sz. végétől kezdve Mo.-on is termékeny talajra találtak. Szervesen összefonódott ez a mozgalom a pedológia (Nagy László kifejezésével ?gyermektanulmányozás?) hazai térhódításával. Jelentős esemény volt ebből a szempontból az 1896-ban Bp.-en megrendezett II. Orsz. és Egy.-es Tanügyi Kongresszus. Ezen már határozott igényként merült fel, hogy a gyermeki lélek sajátosságait a kísérleti lélektan eszközeivel is vizsgálni kell. Az első kísérleti lélektani laboratórium Ranschburg Pál vezetésével 1899-ben kezdte meg működését. Nagy László neve elválaszthatatlan a m. reformped.-tól. 1903-ban al. meg a Gyermektanulmányi Bizottság ot, amely a Magyar Gyermektanulmányi Társaság létrejöttét (1906) készítette elő. (A társaság kisebb megszakításokkal 1944-ig működött.) Az alapszabály szerint a társaság célkitűzései között szerepelt az, hogy a ?gyermektanulmányozást hazánkban tud.-an mívelje, s e tanulmányok eredményét főleg a nemzeti nev. számára értékesítse?, továbbá, hogy ?a gyermekszeretetet minden körben mélyítse?. A vizsgálódásokat ?rendes és rendellenes fejlődésű gyermekekre? egyaránt kiterjesztették. A Gyermektanulmányi Társaság a következő szakoszt.-okkal kezdte meg működését: kísérleti lélektani (Ranschburg Pál), adatgyűjtő: (Pekár Károly, 1869?1911), ped.-i (Weszely Ödön), jogi és gyermekvédelmi (Nemes Lipót vezetésével). Több más intézmény is létesült emellett. Ilyen volt a Kísérleti Lélektani és Gyógyped.-i Laboratórium, amely a gyakorlatban idegorvosi ellátást nyújtott gyermekek részére, másrészt a Székesfőv.-i Ped.-i Szeminárium, ahol szülők, ped.-ok, bírák továbbképzését végezték, valamint a nagy hírű Gyermektanulmányi Múzeum, amely kiállításaival nemzetközi elismeréseket is aratott. A Gyermektanulmányi Társaság számos fiókkörrel rendelkezett a vidéki városokban. (1914-ben 10 fiókkör működött 4000 taggal.) A társaság széles körű tevékenységet fejtett ki a gyermekközp.-ú ped.-i felfogás népszerűsítése érdekében: tanfolyamokat szerveztek ped.-ok és szülők részére, könyveket, folyóiratokat adtak ki stb. Ilyen volt a Nagy László által szerkesztett A Gyermek c. lap (1907?1943). A nemzetközi kapcsolatok kiszélesedését jelezte A Jövő Útjain (1926?1939) c. folyóirat mo.-i megjelenése az Új Nevelés Világligája támogatásával. Jelentős reformped.-i lap volt még a Szegeden megjelenő A Cselekvés Iskolája (1933?1944). ?A reformped. (és ezen belül a gyermektanulmányozás) elveit kívánta a gyakorlatba átültetni két európai hírű bp.-i isk. Az egyik a Domokos Lászlóné (Löllbach Emma) vezetésével 1915?1949 között működő Új Iskola, a másik pedig Nemesné Müller Márta 1915?1943 között fennálló int.-e, a Családi Iskola. ? A reformped. egyik sajátos irányzatának, a munkaiskolá nak az elveit követték Vajkai Júlia int.-ei, amelyeket szegény szülők gyermekei részére al. 1919-ben. Az isk.-k egy brit gyermekmentő alap, a Save Children Found támogatásával 12?15 éves lányokat készítettek elő az életben rájuk váró feladatok ellátására. Vajkai Júlia a húszas években összesen 13 ilyen isk.-t működtetett Bp. munkásnegyedeiben. ? A reformped. másik irányzatát képviselte az olasz ped., Maria Montessori, akinek hatása nem kerülte el hazánkat sem. A főv.-ban a Ferenc-rendi Missziósnővérek Montessori-rendszerű óv.-ját már 1912-ben megnyitották. A rend néhány tagját maga Montessori ismertette meg a ped.-jával. 1914-ben tíz gyermek számára létesített hasonló óvodát Sajó Aladárné, aki később letért az olasz reformped. által kijelölt útról. Montessori ped.-jának lelkes hirdetője, könyveinek fordítója Bélaváry Burchard Erzsébet Montessori óv.-t (1927?1944), és isk.-t (1928?1941) vezetett Bp.-en. Kenyeres Elemérnek, a m. reformped. kiemelkedő személyiségének kitartó munkálkodása eredményeként 1933 jan.-jában megalakult a M. Montessori Egyesület. Az olasz ped. két ízben (1930-ban és 1936-ban) személyesen is ellátogatott Mo.-ra. Rudolf Steiner két háború közötti m. követői közül kiemelkedik Steiner személyes tanítványa, Nagy Emilné dr. Göllner Mária, aki 1926?1932 között Budán, a Kis-Svábhegyen levő villájában Waldorf-magánisk.-t vezetett. Ez volt az egyik első Németo.-on kívül működő Waldorf-isk., ám tanárai többségükben német antropozófusok voltak. A két tannyelvű isk. működésének Hitler hatalomra jutása vetett véget: ekkor ugyanis a német hatóságok azt itt tanító tanároktól megvonták a tartózkodási engedélyt. ? Az 1928/29-ben Bp.-ről Szegedre helyezett Polg.-i Isk.-i Tanárképző Főisk. gyakorló polg. isk.-jának tanárai a reformped. aktivizáló, munkáltató jellegét tekintették közp.-i vezérmotívumnak. Az 1929?1944 között működő int.-et a köztudat Cselekvő Iskola néven ismerte. Ugyancsak Szegeden (Újszegeden) működött 1936-tól 1939-ig a Kerti Iskola, mint az egy. Ped.-i Lélektani Int.-ének kísérleti isk.-ja. Élén Dolch Erzsébet állt. Itt az új nev. módszereinek lélektani hatásait vizsgálták az egy. pszichológus-ped. professzorának Várkonyi Hildebrand Dezsőnek a vezetésével. ? A tízes és a húszas évek tehát a reformped.-i irányzatok fellendülését hozták Mo.-on is. Az 1928. évi harmadik Egy.-es Tanügyi Kongresszuson (tanügyi kongresszus) elhangzott felszólalások és az elfogadott határozatok hiv. elismerést jelentettek a m. reform.-ped.-ok számára (a Gyermektanulmányozási Szakoszt. működése, a kísérleti isk.-k iránti igény deklarálása stb.). ? A harmincas években ezzel szemben már a mozgalom ?apálya? figyelhető meg. Nagy László halála (1931) után a Gyermektanulmányi Társaság tevékenysége egyre inkább beszűkült, olyannyira, hogy 1938-ban már a társaság megszüntetésének gondolata is felmerült. Egyre szaporodnak a mozgalmat érő kritikák is. Somogyi József, a szegedi Polg. Isk.-i Tanárképző Főisk. ped. tanára szerint a munkaisk. ?az oktatás terén a legnagyobb zavart, bizonytalanságot eredményezte?. A pesti ped.-professzor, Prohászka Lajos pedig ?jelennek élés?-sel, szubjektivizmussal vádolja a reformped.-t, s úgy véli, hogy jelszavai ?tiszavirág életűek?. 1945 tavaszán még eljutott egy javaslat (Barátné Doktor Edit és Justhné Kéri Hedvig jóvoltából) a VKM-hez, amelyben a beadvány írói a Dalton-terv szerint működő isk.-k létesítését kérték. A kérést kategorikusan visszautasították. A harmincas-negyvenes évek visszaesését 1949/50-től több évtizedes teljes tiltás követte. A reformped. néhány tradicionális és újabb intézményének megszervezésére csak a nyolcvanas évek végén nyílt ismét lehetőség.

Pukánszky Béla



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is