Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Regálé... ----

Magyar Magyar Német Német
Regálé... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Regálé

(. jura regalia) a. m. királyi haszonvételek; a magyarjogban kétfélék, u. m. nagyobb és kisebb R.-k. A nagyobb R.-k (tulajdonképenijura regalia) a korona jövedelmeihez tartoznak s közszükségletek fedezéséreszolgálnak. Elidegenítésüket vagy elzálogosításukat több országos törvénytiltja. Ilyenek jelesül: a harmincad (trigesimae) nevezete alatt ismeretes be-és kiviteli vám; a só. A kisebb R.-ek (regalia minora) ellenben a nemesijószágok tulajdonával összekötött haszonvételek, amelyek közt az u. n.földesúri haszonvételek (benificia dominalia) a nemesi jószág tulajdonosát mintrendes jövedelmi forrás illetik, mig az u. n. kiváltságos haszonvételek(beneficia privilegiale) megszervezéséhez és gyakorlásához különös királyiprivilegium volt szükséges. A nemesi udvartelkekkel (kuriákkal) a R.-k nemjártak, azoknak néhányát azonban az udvartelkesek (kurialisták, vagyis azok,kiknek egy nemesi kurián kivül nincs birtokuk) királyi privilegium általszerezhették, épp ugy mint a szab. kir. városok, szabad kerületek, Erdélyben aszász nemzet s néhány kiváltságos hely. A kisebb R.-k a következők: a) azitalmérési és korcsmáltatási jog (l. o.), melyet az 1888. XXXV. t.-c. államiegyedárusággá tett; b) a húsmérési jog (l. o.), mely mészárszék tartásában s aszokott húsnak kisebb és törvények mérték szerint szabott áron árusításábanállott; c) a malomtartási jog l. Malomjog); d) a vám- és révjog (jus telonii etnauli); e) a vásárjog (jus nundinarum); f) az egyházi tized haszonbérlési joga.Némelyek a volt földesurak több más jövedelmeit is a kisebb R.-k közészámították, p. a boltnyitást, a vadászatot, madarászatot és halászatot, migmások ezeket a nemesi jószág egyszerű tartozékának tekintik.

Pénzverési R. Fontos közgazdasági érdek, hogy a forgalomranézve oly nagy jelentőségű pénz hamisítatlan alakban veressék, indokolt tehát,hogyha e veretést az állam regálévá teszi. Igaz ugyan, hogy az állam abbóljövedelemre is tehet szert, de e jövedelemszerzés jogosultságát elismerni nemlehet és sokkal helyesebb nagyon csekélyre szabni a kiveretés díját, sőtcélszerü lehet az angol eljárás is, hol e címen semmit sem kiván az állam, azonfelfogásból indulva ki, mikép a pénz oly jótétemény az egész társadalomranézve, hogy annak költségeivel nem igazságtalan az összes adózókat terhelni. Apénzverési R.-t nálunk régen a felség gyakorolta, az országgyülésselegyetértőleg, bár gyakran megtörtént, hogy az uralkodó a nemzetnek atörvényekben is kifejezésre jutott akaratától eltérőleg járt el. A pénzlábat,mely ma is érvényes, az 1857-iki bécsi pénzszerződés állapítja meg. Ausztriaugyanis ez időben a mérték- s pénzrendszer egyenlősítése által is iparkodottközelebb jutni a német vámszövetséghez, s igy tették a régi 20 forintospénzláb, a kölni márka helyébe 1857. a vámfontot, mely az előreláthatólagbehozandó kilórendszerhez is közelebb állott s melyből nálunk 45 darabegyforintost, az északnémet államokban 30 tallért, a déliekben pedig 52 frtotverettek. E szerződés 1858. emeltetett érvényre s ugyanekkor a tizedesrendszerkedvéért behozták, hogy a forint nem 60 (innen ered a hatos kifejezés), de 100krajcárra osztassék. E szerint ma a súlyegység egy vámfont ezüst, melyből 45darab ezüstforintot vernek. Az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmiszerződés 1867. XVI: t.-c. 12. pontja elismeri az osztrák értéket s utasítja akét állam kormányait az aranyvaluta elkészítésére. Az 1868. VIII. t.-c.megállapítja a pénzverés elveit, a finomsági tartalmat stb., az 1869. XII. t.-c.behozza a 10 és 20 frankos aranyakat, bár nem teszi azokat törvényes fizetésieszközzé, hanem szabad egyezkedés tárgyát képező kereskedelmi áruknak tekinti.Az aranyvaluta behozatalával tett újabb intézkedéseket l. Érmeügy. A pénzeketrégente két helyütt verték nálunk, t. i. Körmöcbányán és Gyulafehérvárott, maazonban már csak az előbbi helyen verik. Az arany-, és ezüstércekre az államnakelőbb elővásárlási joga volt s azokat meghatározott taksa szerint váltotta be,de 1857 óta a négy beváltó hivatalban: Budapesten, Nagybányán, Abrudbányán sZalatnán szabad egyezkedés alapján veszik. További közgazdasági regáló még aposta és távirda.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is