Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Regensburg... ----

Magyar Magyar Német Német
Regensburg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Regensburg

földrajz

Felső-Pfalz bajor kerület fővárosa és püspöki székhely aDuna jobb partján, ahol a Regen torkollik belé, termékeny síkságon, vasútmellett, (1890) 37 934 lak., cukor-, dohány-, gép-, ceruza-, sörgyártással ésszeszégetéssel; fa- és gabonakereskedéssel; csillagvizsgálóval, teologiai ésfilozofiai fakultást magában foglaló liceummal és egyéb iskolákkal. R., amelyettőle É-nak fekvő Stadtamhoffal egy XII. sz.-beli (347 méter hosszu, 8 m.széles) híd köt össze, egyike Németország legrégibb külsejü városainak; házainémelyike még most is viseli régi birtokosának címerét. Épületei közül akiválóbbak: a Szt.-Péter templom, igen szép gót épület, amelynek építését 1275.kezdték s 1534. bevégezték, tornyait csak 1869. fejezték be; belsejében 93 m.hosszu és 38 m. széles; síremlékek, egyházi kincsek és egy gót ízlésü oltárlátható benne; mellette áll a régi dóm (XI. sz.-ból) és a Mindenszentekkápolnája; továbbá a St. Emmeram nevü bencéskolostor román temploma Arnulf ésGyermek Lajos síremlékével; a Szt. Jakab (skótok) temploma szép románportáléval; a régi nagy városháza, szabálytalan épület a XIV. és XVII. sz.-ból,amelyben a német birodalmi gyülés oly sokszor tartotta üléseit; a Thurn ésTaxis hercegek palotája, amely egykoron klastrom volt. A város mellett vanKepler-emlék, amelyet 1817. Dalberg állíttatott föl és 10 km.-nyire tőle egyhegyen a Walhalla. R., a rómaiak Castra Reginája volt, már a Kr. u. II. sz.-bankereskedelmi hely volt. Az Agilofling-család korában a bajor fejedelmek ittlaktak 788-ig. Püspökséggé 739. lett. A XI-XV sz.-ig D.-Németország egyiklegvirágzóbb és legnépesebb városa lett. A 30 éves háboruban 1633-ban WeimariBernát elfoglalta, de már a következő évben ismét elvesztette. 1663-1804-ig(1713-1714-et és 1740-44-et kivéve) a német birodalmi gyüléseket itt tartották.1801. a német érseknek, Dalbergnek székhelye lett; 1803. hercegségre emelték,amely hercegség 1810. Bajorországba kebeleztetett be. V. ö. Walderdorff., R. inseiner Vergangenheit u. Gegenwart (Regensburg 1876); Weininger, Führer durch R.(1889); Fink, R. in seiner Vorzeit u. Gegenwart (1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is