Regnier

(rönyié), 1. Kolozs Ambroise, Massa hercege, I. Napoleoncsászár igazságügyminisztere, szül. Blamontban (Meurthe-et Moselle) 1746 ápr.6., megh. 1814 jun 24. Jogot tanult s a francia forradalom kitörésekor ügyvédvolt Nancyban. 1789. ezen városban beválasztották a nemzeti gyülésbe, 1895-benMeurthe département képviseletében belépett az idősbek tanácsába, melynek 1798.elnöke lett. Elősegítette Bonapartenak brumaire 18-iki államcsinyjét, tagjavolt ama bizottságnak, mely az alkotmány megváltoztatását szorgalmazta, 1802szept. 14. nagybiró (grand juge) címen igazságügyi s 1804. rendőrminiszterlett. Ő vezette Cadoudal és Pichergru perét is. Napoleon trónra lépésekorkinevezte Massa hercegévé, 1812. államminiszterré és a törvényhozó testületelnökévé. R. az első restauráció alkalmából összes hivatalait elvesztette. -Szilveszter fia, előbb Gronan gróf, utóbb massai herceg, szül. 1783 dec. 31.Atyja halálakor Oise département prefektusa volt s vonakodott a száznaposuralom alatt a császár szolgálatába állami, amiért XVIII. Lajostól 1816. apair-méltóságot kapta. Megh. 1851 ápr. 20. Hercegi méltóságát unokája AndréFülöp Alfréd (szül. 1835.) örökölte.

2. R. Mathurin, francia iró, szül. Chartresban 1573 dec.21., megh. Rouenban 1613 okt. 22-én. 1593. Rómába kisérte Joyeuse biborost,1601. pedig Béthune herceget. Visszatértekor kanonok lett Charresban éskicsapongó életet élt az akkori irók társaságában. R. méltán nevezetesszatiráiról, amelyekkel a társadalom ferdeségeinek éles megfigyelése,alakjainak kitünő jellemzése és maró élce révén méltó előzője Boileaunak.Költeményei számos kiadást értek; nevezetesebbek a Viollet le Ducé (Páris1822), a Barthélemyé (1862), a Courbeté (1869). Dugné 1853. Mathurin R. c.alatt verses darabot irt.

Forrás: Pallas Nagylexikon