Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Reichardt... ----

Magyar Magyar Német Német
Reichardt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Reichardt

egy magyar születésü nemzetközi énekes és több németzeneszerző neve.

1. R. Gusztáv, szül. Demmin mellett Schmarsowban 1797 nov13., megh. Berlinben 1884 okt. 19-én. Teologusból lett zenész, Frigyestrónörökös (későbbi császár) zenetanára volt, dalai közül világhirü lett azArndt E. M. versére szerzett Wo ist des Deutschen Vaterland?

2. R. JánosFrigyes, szül. Königsbergben 1752 nov. 25., megh. Halle mellettGiebichensteinban 1814 jun. 27-én. Bölcseleti tanulmányai után 1771-74.tanulmányozva beutazta Németországot s aztán Nagy Frigyes udvari karnagya lett;megalapította 1783. a vallásias hangversenyeket magyarázatokkal (programmal).Majd Olaszországot, Londont és Párist járta be, nagy elismerést aratva mindenütt;hazatérve II. Frigyes Vilmos karnagya lett, de akinél szabad gondolkodása miattbevádolták ugy hogy 1891. hosszu szabadságot, 1894. (egy röpirata után)végleges elbocsátást nyert. III. Frigyes Vilmos ismét Berlinbe hiva 1797., de afrancia okkupációban Napoleon Jeromos casseli karnaggyá lenni kényszerítette.Számos olasz és német, s egy francia dalművet irt; passio-oratoriuma, kántátéi,sok dala (csak Goethe"s lyrische Gedichte c. alatt mintegy 60 dal), a lipcseicsata emlékére harci szimfonia (és 6 más szimfonia), 17 hangversenyldarabzongorára stb. szerzeményei magas szinvonalon állanak. Előkelő zenei iró ésszerkesztő volt; munkássága: Musikalisches Kunstmagazin (2 kötet); Mus.Wochenblatt (1792); Mus. Monatsschrift (1792); Berlinische Mus. Zeit (1805-1806);Mus. Almanach (1796); Über die deutsche komische Oper (1774); Händel"s Jugend(1775); An das mus. Publikum, seine Opern «Tamerlan» u. «Panthée» betreffend(1787); Briefe enes aufmerksamen Reissenden... (1774-76); Vertraute Briefe ausParis (1802-1803, 3 rész); Leben des berühmten tonkönstlers H. W. Gulden(Enrico Guilielmo Florino, 1779) stb. Életrajzának 1. kötete jelent megSchlettertől. -

3. Leánya R. Lujza, szül. Berlinben 1788., megh. Hamburgban1814.; szép tehetségü dalszerző

4. R. Sándor, szül. Pakson (Tolna) 1825 ápr.17., megh. Boulogne-sur-mer-ben 1885 márc. 14-én. Hőstenor lett, 1843. lépettfel Lembergben, de a bécsi opera dísze lett s 1751-től 1857-ig a londonihangversenyévad várva várt, állandó művésze volt. Sikerült dalai maradtak.

5.R. Vilmos Henrik, bécsi botanikus, szül. Iglauban (Morva) 1835 ápr. 16-án,megh. mint öngyilkos Mödlingben (Bécs mellett) 1885 aug. 2-án. Szülővárosában agimnáziumot befejezvén, a bécsi egyetemre ment és itt a már előbb irodalmilagis művelte botanikát el nem hanyagolva, orvosi pályára készült, melyhez aképesítést 1860. kapta meg. A bécsi udvari muzeum növénytani szakjában 1866.,Kotschy halála után, őrré neveztetvén ki, az ide beküldött számos külföldinövény meghatározását, p. a Novara-expedicióét, ő végezte. 1873. az egyetemenrendkivüli tanárrá lett. A mi tudományos akadémiánknak 1878 óta volt tagja.Irodalmi fáradhatatlan tevékenységét leginkább a k. k. zool.-botan.Gesellschaft folyóiratában 1854 óta fejtette ki. Reánk nézve érdekesebbek a Clusiusravonatkozó értekezései, p. Carl Clusius" Naturgesch. der Schwämme Pannoniens(Bécs 1876, Auszug aus der Festschrfit der zool.-botanischen Zeitschrift).Életrajza Becktől a bécsi Zoologisch-botan. Gesellsch. munkáiban (1885) ésKanitz Ágost tudományos akadémiai emlékbeszédében olvasható (Budapest 1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is