Reichenbach

1. György Joákim (laucheni), német mekanikus és optikus,szül. Durlachban (Baden) 1772 aug. 24., megh. Münchenben 1826 máj. 21.Kiképeztetését a mannheimi hadi iskolában nyerte; tanulmányai végeztévelbeutazta Angliát, hol 3 évig tartózkodott; visszatérvén hazájába, a badenihadseregben tüzérhadnagy lett; később a bajor tüzérséghez tették át, holkapitányi rangot nyert. 1804. Utzschneiderrel és Liebherrel együtt a münchenimatematikai-mekanikai intézetet alapította, 1809. pedig BenediktbeuernbenFraunhoferrel és Utzschneiderrel a hasonlókép hiressé vált optikai intézetet.Már 1808-ban királyi sóügyi tanácsossá, 1820. pedig a viz- és útépítészetihivatal főnökévé nevezték ki. A tudományos akadémia is tagjai közé választotta;később a minisztériumi iroda igazgatói állását töltötte be. R. rendkivültalálékony volt gépek szerkesztésében; számos kiváló célszerü mekanikai ésoptikai eszközt szerkesztett. Bécsben saját tervei szerint egy ágyu-fúró gépetállított fel, Tegernseeben pedig egy márványvágó és csiszoló malmot épített; azambergi fegyvergyárat, valamint a bajor vasöntödéket is nagyban javította. Areichenhalli és berchtesgadeni sóbányák körül is nagy érdemeket szerzettmagának számos felfedezése által, melyek segélyével tetemes javításokateszközölt.

2. R. Henrik Gottlieb Lajos, német botanikus és zoologus,szül. Lipcsében 1793 jan. 8., meghalt Drezdában 1879 márc. 17. Lipcsébentanult, itt rendkivüli tanár lett, 1820-ban az állatorvosi akadémia tanárának sa természettudományok gyüjteménye igazgatójának Drezdába ment, s ittbotanikuskertet is alakított. Kitünő flórista, hazánk flóristáival egészBorbásig élénk közlekedést folytatott, azért munkái hazánk flórájának isnevezetes kútfői. Ilyenek: Flora Germanica excursoria (Lipcse 1830-32, 2 köt.);Flora exotica (u. o. 1834-36); Magazin der ästhetischen Botanik (u. o.1821-26); Taschenbuch für Gartenfreunde (Drezda 1827); Botanik für Damen,Künstler u. Freunde (Lipcse 1828); Übersicht des Gewächsreichs und seinernatürlichen Entwickelungsstufen (u. o. 1828); Handbuch des natürlichenPflanzensystems (Drezda és Lipcse 1837); Das Herbarienbuch (u. o. 1841);Abbildung und Beschreibung der für Gartenkultur empfehlenswerthen Gewächse(Lipcse 1821-26, 96 táblával); Monographia generis Aconiti (u. o. 1820, 19táblával); Illustratio specierum Aconiti generis (u. o. 1823-27, 72 táblával);Iconographia botanica s. plantae criticae (u. o. 1823-32, 10 köt., 1000képpel); Iconographia botanica exotica (u. o. 1827-30). Zollogiai munkáibólnevezetesebbek: Regnum animale (Lipcse 1834-36, 79 táblával); DeutschlandsFauna (u. o. 1842, 2 köt.); Vollständigste Naturgeschichte des In- undAuslandes (u. o. 1845-54, 9 köt., több mint 1000 táblával). A Flora Germanicaexsiccata-ja (Lipcse 1830-45) 26 centuriájában magyar növényeket isközrebocsátott.

3. R. Károly lovag, német kémikus, szül. Stuttgartban 1788febr. 12-én, megh. Lipcsében 1859 jan. 19-én. Előbb Stuttgartban, későbbBlanskóban több nagy gyárat alapított, végül Bécsben telepedett le mintmagánzó. O fedezte fel a bükkfaátrányban a paraffint, naftalint, kreozotot(1830-32) stb., ezen kivül a meteoritek vizsgálatával, geologiával,elektromossággal, mágnesességgel is foglalkozott és e közben felfedezni vélteaz elektromosság, mágnesesség, fény és hő között álló erőt, amelyet od-naknevezett el. Művei: Darstellung der Umgegend von Blansko; Odisch-magnet. Briefe(Stuttgart 1852); Der sensitive Mensch und sein Verhalten zum Od (u. o. 1854, 2köt.); Wer ist sensitiv? Wer nicht? (u. o. 1854).

4. R. Móric, l. Bethusy-Huc.

Forrás: Pallas Nagylexikon