Reiner

1. Ignác, jogtudós, szül. Gyulafehérvárott 1861 febr. 14. R.Zsigmond főorvos fia. Középiskoláit a gyulafehérvári és temesvárigimnáziumokban, jogi tanulmányait pedig a budapesti tudományos egyetemenvégezte, hol jogdoktori oklevelet is nyert. Ügyvédi oklevelét szinténBudepesten szerezte. Tanulmányainak befejezte után mint gyakornok lépett be azigazságügy-minisztériumba. 1895. miniszteri titkárrá nevezték ki. jelenleg azigazságügy-minisztérium börtönügyi osztályában működik. A magyar jogászegyletbörtönügyi bizottságának megválasztott tagja. A budapesti rabsegélyző egyletigazgató választmányának és az országos nemzeti szövetség igazgatóságánaktagja. E lexikonnak munkatársa, valamint az Ulbrich és Mischler általszerkesztett Österreichisches Staatswörterbuch s az ÖsterreichischesRechts-Lexikon magyarországi részének. A jogi szaklapokba és más folyóiratokbatöbb jogi és börtönügyi cikket irt. Önálló munkái: A magyar biróságokszervezete és területi beosztása (1885 és 1889); A magyar ügyvédség (1888); Abirói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvény magyarázata (1891); Azerdélyi birtokrendezési eljárásról szóló törvény módosítása és kiegészítése(1892).

2. R. János, jogtudós, ügyvéd, R. Zsigmond fia, szül.Nagy-Becskereken 1865 jun. 22. Középiskoláit Gyulafehérvárt, jogi tanulmányaita budapesti egyetemen végezte, ahol 1886. jogdoktorrá, 1887. pedigállamdoktorrá avatták. Ügyvédi oklevelét 1889. Budapesten szerezte. Ugyanekkora budapesti egyetem jogi kara az egyházjogból magántanárrá képesítette, aholezen minőségben állandóan működik. Ugyanezen évben - mint jogi iró - abudapesti egyetem államtudományi államvizsga-bizottságának tagjává neveztetettki, amelynek azóta állandó tagja. 1894 a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságbaválasztott, amelynek ma is tagja. Ugyanakkor a Szent-István-társulat irodalmi studományos osztálya tagjává választotta. Munkatársa több bel- és külföldiszaklapnak és az Ulbrich-féle Österreichisches Staatswörterbuch és azÖsterreichisches Rechts-lexikon magyarországi részének, továbbá ezen lexikonjogi részének. Munkái következők: Die Besetzung der Bisthümer in Ungarn ishistorischer Entwickelung bis zu Gegenwart (Archiv für kath. Kirchenrecht1888); A jogtörténelem és kutatási módszerei (Budapest 1894); A felszentelésicím az érvényben levő jog szerint (u. o. 1895); A Tulajdonközösségmegszüntetése iránti per feljegyezhető-e a telefonkönyvben? (PolgáriTörvénykezés 1896); Egyházi szervezet; Az ezredéves magyar állam és népe(Budapest 1896); Zlinszky Magyar magánjogát új részekkel kiegészítve teljesenátdolgozta s a VI. kiadást sajtó alá rendezte. Különböző jogi értekezéseket,szemléket s birálatokat irt hazai és külföldi szaklapokba.

3. R. Zsigmond, orvos, szül. Szegeden 1813 okt. 20., megh.Budapesten 1893 okt. 29. Középiskoláit Szegeden a piaristáknál, orvositanulmányait Bécsben és Padovában végezte. A szabadságharc idején Perczel, TóthÁgoston, Guyon Rikárd és Bem csapatainál teljesített főorvosi minőségben táboriorvosi szolgálatokat. 1849 aug. 17. Lévánál elfogatott és orosz fedezet alatt agyulafehérvári várba vitetett. Innen másodnap becsületszóra oly feltétel alattbocsátották ki, hogy az orvoshiányban szűkölködő sebesült császáriakatgyógykezelje, mit ő, azon feltétel alatt, hogy sebesült fogoly honvédeket sajátköltségén kezelheti, meg is tett.

Hosszabb tanulmányutakat tett Török-, Német-, Francia-,Olaszországban és Hollandiában. 1855-90-ig megszakítás nélküli 35 évigGyulafehérvár szabad királyi városának s kórházának főorvosaként működött. Az1885-iki orvosi kongresszuson részt vett s A budapesti orvosi kongresszusrólcímen hosszabb tanulmányt irt, amely ugyanazon évben jelent meg.

4. R. Zsigmond, archeologus, az elöbbinek fia, szül.Gyulafehérvárt 1862 jun.21. Középiskoláit szülővárosában és Temesvárt, jogitanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be. 1887. létesítette azalsófehérvármegyei történelmi, régészeti és természettudományi egyesületetGyulafehérvárt. Epigrafikai szempontból igen értékes római feliratosemlékgyűjteménye van, s a hires ispánlaki bronzlelet legnagyobb részét is őbirja. Cikkei e nemben a Nemzetben, Arch. Értesítőben, Magyar szalonbanjelentek meg. Novellagyűjteménye: Egy görbe országból, 1885. jelent meg.Munkatársa az Österreichisches Rechts-Lexikon magyarországi részének.

Forrás: Pallas Nagylexikon